 |
Menü |
|
|
| | |
|
Praktikus |
|
|
| | |
|
Hír-lapok |
|
|
| | |
|
Magyarság |
|
|
| | |
|
Kultúra |
|
|
| | |
|
Egyház |
|
|
| | |
|
Érdekes oldalak |
|
|
| | |
|
Térkép |
|
|
| | |
|
Továbi honlapok |
|
|
| | |
|
pálosszentkút |
|
|
B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben
(Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.)
P�LOSSZENTK�T
A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa.
Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt.
A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k.
A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed.
A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k.
A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t:
�h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria,
Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga.
�n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g,
M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk...
T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t.
Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga.
Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.
| | |
|
|
|
ÜGYNÖKÜGYEK |
|
| ÜGYNÖKÜGYEK : A Gyurcsány-családnál kevesen tudhatnak többet |
A Gyurcsány-családnál kevesen tudhatnak többet
Draveczki Ádám 2005.04.06. 07:05
 „Nem szabad hinni a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, amikor azt állítják, hogy rengeteg egykori iratot megsemmisítettek”, vélekedik Csintalan Sándor magánzó. A magyar értelmiség „szarházi, konfliktuskerülő alakok gyülekezete, akik benyalnak minden hatalomnak”, mondja Molnár Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke.
 | Az MSZP korábbi alelnöke szerint jó magyar szokás szerint ismét mindenki a másikra mutogat ügynökügyben, miközben a közvélemény nem veszi észre: a téma kapcsán megszólaló számos politikus csak a saját bőrét akarja menteni, amikor a múlt lezárásáról beszél. Csintalan szerint a miniszterelnök családjánál kevesen tudhatnak többet az ügynökkérdésről.
Legalább négy példány van minden jelentésből
„Olyan értelemben vett ügynöklistákat a Kádár-rendszer titkosszolgálata egészen biztosan nem készített, mint amilyeneket Németh Miklós adott át Antall Józsefnek”, véli Csintalan Sándor. Az MSZP egykori alelnöke az elmúlt hetekben számos szakértővel konzultált ügynökügyben, és ezek alapján azt állítja: a közbeszédben számos fontos szempont egyszerűen nem kap teret a téma vonatkozásában. „A vasárnap megjelenthez hasonló listákat nem a kádári titkosszolgálat készítette annak idején, hiszen az ilyen szervezetek a saját eredményességüket veszélyeztethetnék ezáltal. Ezek az állítólagos listák politikai célzattal készített névhalmazok, amivel talán Antall Józsefet és kormányát akarták annak idején manipulálni”, mondja Csintalan.
Meggyőződése ugyanakkor, hogy a szolgálatok és egyes politikusok állításaival ellentétben ma is megvan minden egyes dokumentum és jelentés. „A szakértők, történészek, akikkel konzultáltam, azt mondják: a Belügyminisztériumban legalább négy példány készült minden egyes iratból, hiszen Kádár a maga bizalmatlansága és paranoiája mellett még rendkívül alapos és aprólékos is volt. Gondosan ügyelt arra, hogy a hivatalokban mindent alaposan dokumentáljanak, így aztán utólag bármit vissza lehetett keresni. Emellett egykori belügyminiszterként maga is jól ismerte a BM struktúráját, működését. Intézményen belül is mindenből több példánynak kellett készülnie - és ezeket nemcsak a hármas főcsoportfőnökség hármas alosztályán helyezték el”, mondja Csintalan Sándor.
A szocialisták egykori alelnöke valószínűnek tartja, hogy a papírokból még az egykori Szovjetunióba is juttattak a hazaiak. Hasonló véleményének adott hangot ezen a héten Magyar Bálint oktatási miniszter is, aki szerint a megfigyelési jegyzőkönyvek orosz fordításait -vagy legalábbis azok egy részét- a magyar szolgálatoknak el kellett juttatniuk Moszkvába.
„Mindezek fényében elszámítják magukat azok, akik azt hiszik, hogy pont az ő múltjukat terhelő adatok nem fognak soha előkerülni. Alapos történészi kutatómunkával minden adat előkereshető lenne ma is, mert minden dokumentum megvan - és mindenki utolérhető.” Csintalan Sándor úgy véli: akik a mai magyar politikai életben a legélénkebben érvelnek a múlt lezárása mellett, nagyon is tisztában vannak ezzel a helyzettel, és elsősorban magukat vagy környezetüket kívánják mentegetni. „Például azok, akik már a múlt rendszerben is a vendéglátóiparban dolgoztak, mind nagyon jól tudják, hogy ebben az ágazatban a Kádár-rendszerben csakis úgy lehetett vezető pozícióra szert tenni, ha az ember együttműködött a szolgálatokkal”.
A Gyurcsány-családnál kevesen tudhatnak többet
Csintalan szerint megoldást csakis az jelentene, ha totális civil kontroll alá helyeznék az egész kérdést. „Így, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok előzetes jóváhagyásától függ a dokumentumok nyilvánossága, sosem lesz teljes, átfogó képünk a kérdésről, csak egy kiherélt”, mondja.
Az utóbbi hetekben számos forgatókönyv és találgatás jelent meg azzal kapcsolatban, hogy kinek is állhat érdekében az újabb és újabb névsorok kiszivárogtatása. Egyes vélekedések szerint az SZDSZ áll a listák mögött, amely így akarja befeketíteni az egyházakat, hogy keresztülvigye egyház-finanszírozási reformelképzeléseit. „A magam részéről komoly egyházellenes törekvéseket látok a történtek mögött”, válaszolta ezt firtató kérdésünkre Csintalan Sándor, aki úgy látja: a választásokhoz közeledve bizonyos politikai erők egy egész országra kiterjedő morális válságból akarnak tőkét kovácsolni.
Más találgatások szerint maga a miniszterelnök köre állhat a listák mögött; a hangok tulajdonosai szerint Gyurcsány Ferenc így akar leszámolni pártbeli ellenfeleivel. Csintalan ezeket a feltételezéseket sem tartja alaptalannak. „Ilyen módon nagyon könnyen le lehet számolni az ellenfelekkel és el lehet terelni a figyelmet számos dologról. Minden rosszindulat nélkül mondom: a Gyurcsány-családnál - teljesen érthető okokból egyébként - kevesen rendelkezhetnek több információval az egész témáról”.
Molnár Tamás szerint a parlamenti pártok közösen munkálkodnak azon, hogy eltüntessék a Kádár-rendszer sarát. A jelenlegi magyar szellemi elit romlott, és képtelen megtisztítani önmagát.
Molnár Tamás a stop.hu megkeresésére beszélt pártja kezdeményezéséről, amelyet Körömi Attila független országgyűlési képviselő, a szervezet tagja terjesztett az Országgyűlés elé. Eszerint ma csak úgy lehetne Magyarországon tiszta helyzetet teremteni, ha a törvényhozás feloszlatná önmagát, és új választások kiírásával egy volt ügynököktől mentes parlament jön létre.
A JMM alelnöke az egyre-másra előkerülő ügynöklisták kapcsán azt vetette fel: szégyenletes, ahogy a magyar politikai elit és a média falaz az egykori ügynököknek, besúgóknak, miközben az igazi hősökről, a megfigyeltekről egyetlen szó sem esik. „A Szegvári Katalin-félékből mártírt csinál a sajtó, de könyörgöm: nem volt kötelező aláírni! Számos olyan ismerősöm van, aki nem volt hajlandó erre, tönkre is tették az életüket. Ők az igazi mártírok!”, jelentette ki Molnár Tamás, aki elképesztőnek tartja, hogy semmit sem tudunk az egykori tartótisztekről, és kevés szó esik a besúgói jelentéseket olvasó politikusokról is. „Ezek a Csehák-féle KB-tagok rendszerint azzal takaróznak, hogy ők csak olvasgatták a jelentéseket, de tudomásom szerint Hitler és Sztálin sem ölt meg senkit saját kezűleg, ettől azonban még aljas diktátor volt mindkettő, akiknek embermilliók vére tapad a kezéhez”, mondta.
A politikus - aki a ’70-es és ’80-as években kifejtett ellenálló tevékenysége miatt maga is a nemzetbiztonsági szolgálatok kiemelt célpontja volt - szerint egyszerűen szégyen, ahogyan Horn Gyula és Antall Péter karöltve mentegetik a múlt rendszer állambiztonsági szervezeteinek cinkosait. „Antall Péter, aki házimaciként belenézhetett az édesapja kezébe került listákba, most csakis személyes karrierje előremozdítása érdekében nyilatkozgat ezekről folyamatosan”, vélekedett. „Hová jutottunk, amikor az a helyzet, hogy Boross Péter és Gálszécsy András vállvetve próbálják mentegetni a Kádár-rendszer titkosszolgálatának mocskos ügyeit?”, tette fel a kérdést a politikus. Molnár Tamás nem hagyta szó nélkül a vasárnap nyilvánosságra került lista egyházi érintettjeit sem. „Katolikus hívőként mélységesen szégyellem magam. Nem csoda, hogy Magyarország ateista állam lett, ha az egyházon belül ezek a morális állapotok uralkodnak”, jelentette ki.
Az alelnök úgy véli, a magyar értelmiségi elit tehet a jelenlegi erkölcsi közállapotokról. „Szarházi, konfliktuskerülő alakok gyülekezetéről van szó, akik rendszeresen benyalnak minden hatalomnak, elárulják magukat és a saját hazájukat, és hogy ezt leplezzék, folyamatosan keverik a szart, és másra akarják rátolni a felgyülemlett mocskot.”
Molnár Tamásnak persze nincsenek illúziói afelől, hogy mennyi esély mutatkozik kezdeményezésük sikerére. „Ez a rendszer, ez a szarházi garnitúra nem képes az öntisztulásra, akárcsak az előző rezsim, ők is csak az erőből értenek”, vélekedett, ám hangsúlyozta: ez nem a forradalmak ideje, egyszerűen csak a civil szférát kell megerősíteni, mert „a magyarokban egyszerűen nincs védekező mechanizmus. Nem Jakab István-féle komolytalan szervezetekre van itt szükség, hanem igazi, erős civil összefogásra, amely tényleges erőt tud felmutatni ezzel a gátlástalan, globalista hatalommal szemben”. A III/III. központi állománya: nevek, beosztások, rangfokozatok: http://hvg.hu/itthon/20050304hivatasoslista.aspx
| | |
|
|
|
Naptár |
|
2025. Július
| H | K | S | C | P | S | V | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 |
|
|
| | | |
|
Üzlet |
|
|
| | |
|
Menetrend |
|
|
| | |
|
Telefonkönyv |
|
|
| | |
|
Feliratkozás |
|
|
| | |
|
Postaláda |
|
|
| | |
|
Levelezés |
|
|
| | |
|
Autó |
|
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
