A BM Könyvkiadónál 1980-ben jelent meg az Állambiztonsági értelmező kéziszótár. A Gergely Attila szerkesztette, természetesen szigorúan titkos kézikönyv az állambiztonsági apparátus számára foglalta össze címszavakban mindazt, amit a Kádár-korszak titkosrendőreinek tudniuk kellett. Mi most elsősorban a belső reakció elhárításával kapcsolatos fogalmakból tallózunk – a 206 oldalas szöveg mintegy tizedét közöljük. A könyv teljes anyaga az egykori Belügyminisztérium szervezeti leírásával és a valahai BM-parancsokból álló válogatással egyetemben nemsokára megtekinthető lesz a Közép-európai Egyetem Nyílt Társadalom Archívuma honlapján: www.osa.ceu.hu. (A szótárat az egykori BM Rendőr Filmstúdió állambiztonsági oktatófilmjeit feldolgozó Az ügynök élete c. dokumentumfilm képei illusztrálják.)

adaptáció (lat.): értelmileg és érzelmileg őszinte alkalmazkodás, közösségi beilleszkedés.

adat: a hír vagy információ értelmezhető, lejegyezhető formája. Valakinek vagy valaminek a megismeréséhez hozzásegítő tény, részlet. - Az adat csak akkor használható fel, ha az adatforrás nincs veszélyeztetve. - Az állambiztonsági szervek egyik legfontosabb feladata a gyors, pontos adatok szerzése az ellenségről (információgyűjtés). Az operatív munka csak ellenőrzött adatokra építve végezhető.

adatgyűjtés: nyílt vagy titkos eszközök igénybevételével végrehajtott, leplezett vagy titkos munkafolyamat a konkrét, ellenőrzött tényeket tartalmazó információk beszerzésére. Célja: ismeretszerzés az ellenségről vagy más operatív érdek kielégítése.

adatszolgáltató: olyan, a szocialista társadalmi rendszerhez hű, megbízható személy, aki alkalmilag vagy ismételten is, formai megkötöttség nélkül információt nyújt az állambiztonsági szerveknek.

agens (lat.): ügynök, közvetítő; a burzsoá pártok, szervezetek vagy a rendőrség titkos megbízottja.

agressziókiélés és hatalomvágy: a beszervezési jelöltben felvetődhet, hogy beszervezése után büntetlenül, intézményes formában, egy törvényes apparátus segítségével, relatíve kockázatmentesen élheti ki agresszív feszültségeit. Ilyen esetben később a konkrét hálózati munkában érvényesülhet a bosszú haragosaival szemben vagy más antiszociális törekvés.

agresszív figyelés: ellenintézkedés magyar állampolgárt külföldön ért megkülönböztetéséért, amikor az érintett állampolgárt a Magyar Népköztársaság területén nyílt, zaklató jellegű figyelés alatt tartjuk.

ÁHKSZ - állandó harckészültség: az állambiztonsági szerveknek az az állapota, amelyben – a béke időszaki ügyrendben és szabályzatokban meghatározottak ellátása mellett – készen állnak a magasabb harckészültségi fokozatba helyezés feladatainak teljesítésére.

akciócsoport: operatív tisztekből, a hálózat tagjaiból vagy mindkettő kombinációjából – meghatározott szerep szerint – a konkrét operatív feladat végrehajtására szervezett egység.

akcióközpont - stáb: az operáció „ végrehajtása során szükségessé váló aktív intézkedések operatív irányítására létrehozott parancsnokság. Ide szervezik: az akció parancsnokát, a híradó központot, a tartalékot, szükség szerint az anyagi-technikai bázist. - helye: „fedett” helyiség (lakás, iroda stb.) vagy gépkocsi.

akciólakás: olyan, egy vagy több helyiség, amelynek konspirációs helyzete és műszaki felszereltsége lehetővé teszi, hogy ott beszervezést, tettenérést, kompromittálást, titkos ruházatátvizsgálást stb.-t hajtsanak végre.

akciótáska: az operatív szervek rendelkezésére bocsátott, a zártechnikai tevékenység előkészítésére rendszeresített eszköz és szerszámkészletet tartalmazó táska. Igénybevételével zártechnikus nélkül is végrehajtható az egyszerűbb zárak nyitása.

aknamunka: titokban vagy leplezetten folytatott állam- és szocializmusellenes tevékenység.

alapnyilvántartás: országos méretekben kimutatja az állam elleni és más politikai bűncselekményekért elítélt, ilyenért eljárás alatt állt-álló személyeket. Választ ad arra, hogy milyen az ellenőrzés alatt álló személy 1945 előtt és 1956-os kompromittáltsága, volt-e ezért letartóztatva. Az ebben elhelyezett terhelő, kompromittáló adatok priusz tárgyát képezik.

alkalmi (alkalmi operatív) kapcsolatnak nevezzük azt a személyt, aki az állambiztonsági szervek kérésére – elhelyezkedése, lehetőségei és alkalmassága alapján – esetenként segítséget nyújt, illetve közreműködik egy-egy titkos operatív intézkedés végrehajtásában.

állambiztonság: az állam biztonsága olyan – a külső és a belső körülmények által determinált – állapot, amelyben az adott állam zavaroktól mentesen, a teljes szuverenitás alapján gyakorolhatja funkcióit.

állambiztonsági munka: a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjének megdöntésére, aláásására, gyengítésére törő külföldi ellenséges szervek és a velük kapcsolatot tartó belső ellenséges csoportok és személyek felderítése, tevékenységük megelőzése, megszakítása. – A titkos és nyílt nyomozati intézkedések tervszerűen összehangolt és célratörő végrehajtásából, a nyert adatok és információk ellenőrzéséből, értékeléséből; valamint azok felhasználásából (realizálásából) álló folyamat.

állambiztonsági propaganda: a politikai nevelés része, amely a politikai tömegpropaganda eszközeivel és módszereivel elősegíti a lakosság vagy egyes rétegek (pl. ifjúság) és kollektívák (pl.: üzem, tsz, ezred stb.) állambiztonsági felkészítését az ellenséges szervek, valamint a még meglevő belső ellenséges erők tevékenységének és módszereinek időben történő felismerésére, leleplezésére. Növeli az éberséget, elősegíti a megelőzést, visszaszorítja a negatív tényezőket.

állambiztonsági szolgálat: a felszabadulás után az Ideiglenes Nemzeti Kormány a 13/1945. számú rendeletével hozta létre a demokratikus rendőrséget. Ennek keretében alakultak meg a politikai rendészeti osztályok az ellenséggel vívott harcra. 1949-53 között a Minisztertanács mellett működő Államvédelmi Hatóságként tevékenykedett. 1953-56 között az egységes Belügyminisztérium részeként szerveződött át. Az 1956. évi ellenforradalmi események után rövid ideig a Politikai Nyomozó Főosztály szervezésében vett részt az ellenforradalom leverésében. 1957 óta a Belügyminisztérium integrált részeként – mint állambiztonsági szolgálat – teljesíti feladatát.

Állami Egyházügyi Hivatal - ÁEH: a Minisztertanács mellett működő országos főhatóság az állam által elismert római és görög katolikus egyház, a protestáns kisegyházak és az izraelita egyház ügyeinek intézésére, az állam és az egyházak közötti szerződések megtartására.

államtitok: az állambiztonsági operatív munka minden, szigorúan titkosnak minősített vagy ennél fokozottabban védett – adata ebbe a fogalomkörbe tartozik.

antipátia (gör. ): ellenszenv, idegenkedés. – A beszervezési jelölt tudat alatt antipátiát érezhet a be szervezője iránt, amelyet helyes magatartással, kulturáltsággal meg lehet szüntetni, és szimpátiává lehet változtatni a titkos együttműködés során.

anyagátadási találkozó: a rendkívüli találkozó speciális esete, amikor tárgyalás és eligazítás nélkül – az ismeretség tényét is leplezve – nyilvános helyen anyagátadás-átvétel történik; például: szórakozóhelyen, villamoson, áruházban, moziban stb. A megbeszélésre az operatív helyzet vagy valamelyik fél konspirációs helyzete nem ad lehetőséget.

anyagi alap: anyagi vagy egyéb érdekeltségen alapul az olyan ügynöki beszervezés, amikor a kiválasztott jelölt előnyökért vagy érdekekért vállalja a szervezetszerű titkos együttműködést. Az előnyök lehetnek: pénzbeliek, egzisztenciálisak, érvényesülhet bennük a családi kör érdeke stb. A lojalitás, a hazafiság stb., mint segédalap ebben az esetben is nélkülözhetetlen.

átirat: a BM-szervek egymás között és a külső szervekkel történő levelezésének iratfajtája.

átminősítés: a hálózati személy átminősítése azt jelenti, hogy megváltoztak a titkos együttműködés alapjai; például: elévültek a terhelő adatok; a hálózati személy magasabb kvalifikáltságot ért el, s ezért bonyolultabb feladatok végrehajtására is alkalmas. Mindegyik hálózati kategóriába át lehet minősíteni.

atyagyűlés (egyh.): egyházi, klerikális jellegű összeesküvések, szervezkedések vezérkarának elnevezése.

ÁVK - Államvédelmi Központ: a horthysta biztonsági szervek koordináló intézménye volt. Összefogta a VKF/2., a csendőrség és a rendőri politikai nyomozó szervek tevékenységét.

B

baráti állambiztonsági szervek: azok a szocialista országbeli állambiztonsági szervek, amelyekkel együttműködési, segítségnyújtási és kölcsönös tájékoztatási szerződés is összeköt.

bátorság: a veszélyes helyzettel való szembeszegülés akarati képessége a nemes, értékes célért. Mindig értelmes kockázattal jár. Vakmerőség: értelmetlen kockázat. – Állhatatosság: tartós bátorság.

beépítés (rád.): a titkos operatív technikai rendszabályok eszközeinek elhelyezése. – Beépítő – az előbbi műveletet végrehajtó műszaki operatív tiszt.

beépülés: hírszerzési szándékkal belép valamely szervezetbe, illegációba.

„beesett” vagy „bebukott” jelölt: nem a célirányos kiválasztás következtében kerül az állambiztonsági szerv látókörébe mint beszervezési jelölt. Látszólag kedvezőek a titkos együttműködés kialakítását meghatározó feltételek; például: terhelő vagy kompromittáló adat keletkezik vele szemben stb. – Tanulmányozása, ellenőrzése azonban lerövidül, és így a személy alkalmassága csak felszínesen ítélhető meg. – Negatívumai: konspirációs helyzete ismeretlen; kevés információ áll rendelkezésre emberi tulajdonságairól, objektív helyzetéről és lehetőségeiről; tisztázatlan a folyamatos, konspirált kapcsolattartás lehetősége.

befolyásolás: operatív módszer a megelőzésre. A politikailag ingatag, kedvezőtlen személyi tulajdonságokkal rendelkező, a negatív tendenciák felé sodródó emberek akaratának, állásfoglalásának, érzelmeinek megváltoztatása a kedvező irányban.

belső figyelés: az ellenséges csoport, szervezet stb. belső életére, tevékenységére vonatkozó információszerzés, adatgyűjtés, felderítés.

beszámoltatás: a hálózat tagja által adott szóbeli jelentés, beszámoló a végzett munkájáról, az alkalmazott módszerekről, az eredményekről, a hibákról, a nehézségekről, a javaslatokról és saját konspirációs helyzetéről. Az ellenőrzés és a nevelés egyik eszköze.

beszervezés: titkos, tervszerű és célratörő munkafolyamat, amelyben az operatív tiszt a rendelkezésé re álló, ellenőrzött adatok, körülmények birtokában a szervezetszerű, titkos együttműködés vállalását eléri a beszervezési jelöltnél.

beszervezés ellen ható motívumok: a beszervezési munkafolyamat során megy végbe a beszervezési jelöltben a motívumok harca. Ezek közül az együttműködési döntés ellen hat: az ellenséges észelem vagy bizalmatlanság a szocialista társadalmi renddel és az állambiztonsági szervekkel szemben; az ellenszenv és szembenállás a beszervező személye iránt; a félelem és az egyéni előítélet a hálózati munkával szemben; a félelem a lelepleződéstől; a félelem a társak bosszújától; az elkövetett bűncselekmény jogkövetkezményeinek lebecsülése; a bűntudat és a társadalmi visszailleszkedés hiánya.

beszervezés helye: a gyors vagy fokozatos módszerrel végrehajtott beszervezés utolsó aktusának szín helye. - Lehet: természetesen adott vagy mesterségesen kiválasztott helyiség. – Biztosítania kell: a természetes látszatot a meghívott jelöltben, a zavartalan munkakörülményeket és a konspirációt. Tilos ilyen célra igénybe venni: a párt-, a társadalmi szervek, a minisztériumok az országos főhatóságok helyiségeit vagy az ilyen fedést. – Nem ajánlatos ilyen célra: a jelölt lakása, munkahelye vagy nyilvános hely.

beszervezés időpontja: a gyors módszerrel végrehajtott beszervezés kezdetének (időpontjának) és befejezésének (időtartamának) poncos meghatározása. Meghatározói a jelölt körülményei, továbbá: az operatív helyzet, a meghívás módja, a beszervezés helye és a beszervezés várható időtartama.

beszervezési alap: olyan adatok és körülmények meglétét, esetenként megteremtését jelenti, amelyek lehetővé teszik a jelölt beszervezését, és biztosítják a tartós együttműködést az újonnan beszervezett személy és az állambiztonsági szervek között. – Fajtái: Hazafias (eszmei, politikai), terhelő vagy kompromittáló, anyagi érdekeltség.

beszervezési beszélgetés: a jelöltnek a beszervezés helyén való megjelenésével veszi kezdetét, és elbocsátásával ér véget. Gyors módszernél egyetlen beszélgetésre kerül sor. Fokozatos bevonásnál több beszélgetés valósul meg amíg a tulajdonképpeni vállalás meg nem történik. – Szakaszai: a beszervezési jelölt személyes tanulmányozása (vagy kihallgatása); a beszervezés végrehajtása; a titkos együttműködés gyakorlati kérdéseinek tisztázása. – Módszerei: a meggyőzés, a rávezetés, a felajánlás és a megegyezés.

beszervezési javaslat: elkészítése a beszervezési jelölt tanulmányozásának utolsó és a beszervezés végrehajtásának első, elhatározó jellegű mozzanata. Tartalmazza: a jelölt közvetlen és perspektivikus feladatait, a jelölt személyére vonatkozó jellemző adatokat, a jelölt alkalmasságának és meg bízhatóságának indoklását, a beszervezés alapját és módszerét, a beszervezés végrehajtásának tervét, a nyilatkozatvétel szükségességének, mellőzhetőségének indoklását, a beszervező és a beszervezésen résztvevők megjelölését. – Engedélyezett javaslat nélkül beszervezést megkezdeni vagy végrehajtani nem lehet.

beszervezési jelölt kiválasztásán azt az operatív munkafolyamatot értjük, amelynek során az operatív tiszt az állambiztonsági szervek előtt álló konkrét feladatok végrehajtására – törekedve a szervezetszerű kapcsolat létesítésére – a felderítő munka alapján felvetődött személyek közül eldönti, hogy kivel (kikkel) kell hálózatépítő céllal foglalkozni.

beszervezési módszer: azoknak a taktikai fogásoknak az összessége, amelyek biztosítják a beszervezés alapjait képező anyagok felhasználását, a jelölt beszervezését. – Fajtái: gyors, fokozatos.

beszervezési segédalap: olyan meglevő adatok és körülmények, amelyek a beszervezés alapvető motívumát – a főalapot – megerősítik, kiegészítik.

beszervezés megerősítése: a terhelő vagy kompromittáló adatok alapján a titkos együttműködésbe bevont ügynök ha újabb bűncselekményt követ el – ugyanakkor az operatív érdekek továbbra is megkívánják a titkos együttműködést vele –, azt az együttműködési alap – amely függő – megszilárdítására kell felhasználni. – Az elévülési idő felső határát kitolja.

beszervezés mellett ható motívumok: a beszervezés folyamatában, a különböző motívumok harca során a következők hatnak az együttműködés vállalásának irányába: a félelmi motívumok (például szabadulás a bűntudati feszültségtől); szabadulás a pillanatnyi szorongatott helyzetből; az agresszió és a hatalomvágy kiélésének lehetősége, a bűnös tevékenység és a bűntársak védelmének reménye (színlelt – Szimulált – vállalás); a kalandvágy; az elfojtott vágyak, álmok kiélésének lehetősége; az ellenség gyűlölete; egyéni sérelem, bosszúvágy; az állambiztonsági szervek iránti tisztelet, a felkérés rangja, magas fokú erkölcsiség, hazafiság; az ellenséges szerv vagy csoport megbízása.

beszervezésről jelentés: a végrehajtott beszervezésről 48 órán belül jelentést kell készíteni, amely tartalmazza: kit, mikor, hol, milyen alapon, milyen minősítéssel szerveztek be; milyen eltérés volt a beszervezési javaslattól; milyen megállapodás történt a titkos együtt működésre; a kölcsönös kötelezettségek, feltételek mértékét; a fedőnevet, a kapcsolattartás formáját; a beszervező megjegyzését. - Csatolni keli ehhez: az együttműködési vagy titoktartási nyilatkozatot; minden esetben a nyilvántartási kartonokat; esetleg a jegyzőkönyvet, a dokumentációt, a beszervezéskor kapott operatív értékű adatok leírását.

beszervezés végrehajtásától való elállás: erre sor kerülhet a beszervezés végrehajtásának megkezdése előtt (például a beszervezési javaslat jóváhagyása nem történik meg stb.), illetve a beszervezési beszélgetés első fázisában - a titkos együttműködés felvetése előtt – olyan körülmények ismertté válása esetén, amelyek kizárják a beszervezés cél szerűségét; ilyenkor a megkezdeti beszélgetést be kell fejezni. - -Operatív értékű adat nem juthat a jelölt tudomására; meghívása és a megtörtént beszélgetés elfogadható legendával legyen leplezve.

beszivárgás: az ellenség erőinek vagy eszméinek feltűnésmentes, egyenkénti vagy kisebb csoportokban (adagokban) történő folyamatos behatolása.

betekintők névsora: rendszeresített nyomtatvány azokról, akik közvetlenül vagy közvetve tudomást szereztek a hálózat tagjának kilétéről. Így például: részt vettek a tanulmányozásban, az ellenőrzésben; továbbá: a kapcsolattartók, az összekötők, a priorálók, akik előtt dekonspirálódott a beszervezett személy.

bizalmas nyomozás: a bűncselekményre utaló tevékenység vagy mulasztás bizonyítására, illetve cáfolására alkalmas adatok megszerzésével biztosítja: a bűncselekmény megelőzését, akadályozását, korlátozását, operatív megszakítását, a büntetőeljárás kezdeményezését, vagy – kizáró okok esetén - a bizalmas nyomozás megszüntetését. – Követelményei: törvényesség, hatékonyság, célirányosság, konspiráció, koordináció, tárgyilagosság, tervszerűség.

bizalmas nyomozás elrendelése: ellenőrzött vagy ellenőrzést nem igénylő – bűncselekmény elkövetésére utaló – adatok bizonyítása, illetve cáfolása céljából kell elrendelni. – Elrendelhető: bűncselekmény elkövetésével gyanúsított ismert személy, csoport ellen; ismert bűncselekmény ismeretlen tettese(i) ellen.

biztosított találkozó: konspirációs szempontból kiemelkedően fontos helyzetben levő hálózati személy védelmét szolgáló intézkedés. A találkozó helyét az operatív tisztek még a találkozó előtt ellenőrzik; úgyszintén a hálózati személyt, valamint a kapcsolattartót a találkozóról történő távozása után operatív figyeléssel ellenőrzik, hogy az ellenség nem tett-e velük szemben ellenőrző intézkedést.

BM-nyilvántartás: a BM Ügyrendjében meghatározott feladatokkal kapcsolatos adatok országos nyilvántartását és adatszolgáltatását végzi. – Rendszere: állambiztonsági, bűnügyi (büntetett előéletűek, ujjnyomat-, hálózati, személy- és tárgykörözési stb.); igazgatásrendészeti (útlevél-, lakcím-, gépjármű-, külföldiek stb.).

börtönelhárítás: operatív felderítés és adatgyűjtés - előzetes ellenőrzés, bizalmas nyomozás teljesítése a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott elítéltek között. – Fő eszköze: a börtönhálózat.

C, Cs

célhelyiség: a titkos operációk (operatív akciók) végrehajtására, valamint a titkos operatív technikai rendszabályok eszközeinek beépítésére kiválasztott helyiség.

célobjektum: szerv, szervezet, intézmény, ahol az ellenünk irányuló aknamunkát szervezik vagy végzik. Számítani lehet itt az ellenséges elhárítás jelenlétével is. - Lásd: alképviselet, külképviselet. Célszemély: akire a tanulmányozás vagy a bizalmas nyomozás irányul.

cenzori osztály: a Honvédelmi Minisztérium Vezérkari Főnökségének alárendelt szerv; hívatott a katonai jellegű titkokra nézve szakvéleményt adni vagy szakértőt biztosítani.

cím- és fotónyilvántartás: helyi operatív nyilvántartás a hírszerzőgyanús címekről. – Az egyoldalú levelezések címzettjeit szükséges itt ellenőrizni.

csapda: cselfogás, amellyel valakit lépre csalnak. – Olyan helyzet megteremtése, amely az ellenséges személy leleplezésére, vagy a bűncselekmény felderítésére irányul. – Operatív módszer a konspirált ellenséges tevékenység bizonyítására vagy a tettenérés elérésére. A bizalmas nyomozás alatt álló személynek kombinációval olyan lehetőséget kínálunk fel, amely terveinek megfelel.

csere: a szocialista országok állambiztonsági szerveinek felelősségvállalása árulás, baleset stb. folytán az ellenség kezébe került (jutott) hivatásos és titkos munkatársaiért. A jogerősen elítélt kémek, politikai bűnözők kiadásával valósul meg diplomáciai úton.

D

dekonspiráció (lat.): árulás, fecsegés vagy egyéb titoksértő magatartás következtében operatív értékű adat lelepleződése az ellenség előtt. Emiatt az adott területen lépéshátrányba kerülünk; dekonspirál.

dekonspirálódás (lat.): lelepleződés az ellenség vagy arra illetéktelen személy előtt. - Nemcsak a titkokra vonatkozó adat lelepleződését jelenti, hanem az arra utaló körülmény, tény stb. nyilvánosságra kerülését is. - Oka lehet: a konspirációs szabályok megsértése, a gondatlanság, a szakszerűtlenség, az ésszerűtlen kockázat vállalása.

dezinformáció (lat.): megtévesztő. félrevezető információ (adat, tény, eszköz, támpont, rajz stb. ) a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális életről, a tudományos-technikai munkáról, a katonai kérdésekről, saját operatív helyzetünkről, céljainkról. Az ellenséget megtéveszti, és hatása (vagy több dezinformáció) dezorientálhatja. Téves irányban köti le az ellenség figyelmét, erőit, eszközeit, és időszakos védelmet nyílt a valóságos titkoknak. Követelményei: állja ki az ellenség ellenőrzését; legyen hitele és aktualitása; megszerzésének módja legyen legalizálható; feleljen meg az ellenség hírigényének, és jusson a célba; dezinformál, dezinformatív.

dezinformáció fajtái: írásos adathordozó (például: jelentés, levél, közlemény. rajz stb.); szóbeli közlés (például: beszéd, rádió- vagy televízióadás stb.); bemutató demonstratív jellegű (például: kiállítás, álcázott objektum, felvonulás, gyakorlat stb.).

diplomáciai fedésű hírszerzés: az államok közötti kapcsolatokból adódó hírszerzési lehetőség, amelyet a küldő állam missziója a fogadó állam ellen a legális és az illegális eszközök komplex igénybevételével folytat. A hírszerző tevékenységre a diplomáciai fedés (fedőfoglalkozás) ad lehetőséget.

diverzió (lat.): alattomos felforgatás, romboló és gyújtogató aknamunka. – Átvitt értelemben: eltérés. – Egyrészt: konspiráltan szervezett, előkészített, ellenforradalmi célzatú rongálás (rombolás): közmű, termelő-, közforgalmú vagy hírközlő üzem vagy berendezés, középület vagy építmény, termék- vagy terménykészlet, hadianyag avagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgy ellen. – Másrészt: merénylet államhatalmi szerv tagja, állami szervnél vagy társadalmi szervezetnél irányító szerepet betöltő személy ellen - a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt. - Ideológiai diverzió: az imperialista aknamunka egyik formája, a fellazítás eszköze a kommunistaellenesség szolgálatában. – A titkosszolgálatok rendkívüli viszonyok esetére diverzáns (deszant) csoportokat készítenek fel.

dosszié (fr. ): iratgyűjtő, irattartó, mappa. - Valakire vagy valamire vonatkozó anyagok gyűjteménye.

E, É

éberség: az ellenséges tevékenység, káros jelenség vagy mulasztás elhárítására, megszüntetésére irányuló aktív készenlét.

egyérintéses találkozó: anyagátadás szóbeli kapcsolatfelvétel nélkül. A személyes megjelenés kölcsönös ellenőrzése után történik az anyag leadása, illetve felvétele; nyitott ablakú gépkocsiba menet közben, nyilvános hely mellékhelyiségében stb.

együttműködés: az a tény, hogy valaki (itt) együttműködik (itt) valamiben. – Az állambiztonsági szervek vonatkozásában: a hálózat tagjának vagy a hálózaton kívüli kapcsolat tevékenységének összhangja, értelmi és érzelmi azonosulása az állambiztonsági feladatokkal. - Az ellenség oldaláról: az elkövető az érintkezésbe bocsátkozáson és a megállapodáson túl már egyeztetetten tevékenykedik, együtt cselekszik a Magyar Népköztársaság hátrányára külföldi kormánnyal, szervezettel vagy ezek megbízottjával.

együttműködési alap: a szervezetszerű titkos együttműködés folyamatában kialakuló munka kapcsolat tartalmi meghatározója. Tartalmát a beszervezés során felhasznált fő- és segédalapok képezik. Ez a munka sikeressége és a nevelés eredményeként szélesedik, gazdagodik – mint például: kipróbáltság, elkötelezettség, az ellenség gyűlölete, tisztelet és hála, elismerések stb.

együttműködési nyilatkozat: elkészítése a beszervezés fontos része, érdemi írásba foglalása. – Tartalmazza: a beszervezés főalapját, a vállalt kötelezettségeket, a törvényes szankciókat, a hálózati személy jogait, kötelezettségeit stb.-t. – Elkészítésétől csak külön engedéllyel lehet eltekinteni. - Elnevezése célszerűen különböző lehet; például megállapodás.

együttműködés megtagadása: a hálózati személy az együttműködés vállalása után az eredeti elhatározását revideálja. Ilyenkor a további együttműködésre kényszeríteni törvénytelen; helyette szabályszerű kizárási eljárást kell lefolytatni. Terhelő adatok esetén kezdeményezni kell a büntetőeljárás megindítását. Az okokat minden esetben alaposan ki kell vizsgálni.

„elaltatás”: a hosszabb ideig tartó, nyílt – demonstratív - operatív figyelésről való áttérés a konspirált operatív figyelésre. Ezáltal az ellenséges tevékenységet kifejtő személy úgy véli, hogy figyelése megszűnt, és ez tompítja éberségét, fokozza magabiztosságát.

elemzés: az állambiztonsági szempontból fontos információ(k) logikai absztrakció útján elemeire való felbontása a meghatározó okok felkutatása érdekében. Az elemek önmagukban és összefüggéseikben történő vizsgálata abból a célból, hogy feltáruljanak az ellenséges tevékenység, a káros tendencia kialakulásában szerepet játszó lényeges tényezők. - Elegendő mennyiségű és ellenőrzött információn (információkon) kell alapulnia.

elemző-értékelő munka: a gondolkodási műveletek összessége, amely a rendelkezésre álló adatok, információk és jelenségek alapján összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban vizsgálja az ellenséges tevékenységet, és von le következtetéseket.

elhárítási tevékenység fajtái: az állambiztonsági operatív munka céljainak megfelelően tevékenységi fajtákra osztható; ezek: a felderítés (adatszerzés az ellenségről); a megelőzés (a már megszerzett adatok alapján); a megszakítás (a várható kár csökkentése). – Mindhárom fajtának azonos és eltérő operatív módszerei vannak.

eligazítás: a hálózat tagjának operatív feladatait meghatározó szóbeli eligazítás. – Tartalmazza: a végrehajtandó feladatot, a végrehajtás módját, a szükséges legendát, a rendelkezésre bocsátott eszközök alkalmazásával (felhasználásával) kapcsolatos kiképzést, a magatartási vonalat, a különböző helyzetekben követendő eljárást, az ún. „nyitott kérdések” megvitatását és a megértési szint ellenőrzését. Indokolt esetben írásos megbízással is kiegészíthető, amelyet a hálózati személy aláírásával igazol; például: dezinformációs anyag.

elkötelezettség: a Hálózat tagjának – elsősorban a titkos munkatársnak – az állambiztonsági szervekhez kötődő olyan viszonya, amely a feltétlen hűséget, az odaadást, az áldozatvállalást tartalmazza. A hálózati operatív munka sikerei, konkrét eredményei fokozzák az elkötelezettséget.

ellenfigyelés: az operatív figyelés felderítését szolgáló ellenintézkedés. Hírszerző tiszt, ügynök vagy áruló hálózati személy ellenőrzését szolgálja, hogy milyen mértékben áll az elhárítás látókörében. Alkalmazásával megállapítható az operatív figyelést végzők: személyleírása, munkamódszerei, járműparkja (típusa, forgalmi rendszáma).

F

fátyolozás: az operatív úton megszerzett adat, információ, dokumentum stb. érdemi felhasználását lehetővé tevő legalizálási eljárás. A forrást, a megszerzés és a továbbítás módját ennek során kell felismerhetetlenné tenni.

fedett figyelőhely: az operatív feladat végrehajtására leplezett módon megszervezett helyiség; például: szoba, porta, iroda, raktár stb. Rendeltetése lehet: személy vagy objektum megfigyelése, jelzés adása, helyi rögzítés, műszaki feladat végrehajtása, berendezés elhelyezése stb. – Jellege szerint lehet: állandó, ideiglenes, mozgó (például gépkocsi).

fedőfoglalkozás: az állambiztonsági szervek nem nyílt állományának zavartalan tevékenységét biztosító munkakör. – Egyes hírszerző szervek teljes operatív állományukat fedőfoglalkoztatás alatt szerepeltetik; ilyen például a BD. A konkrét operatív ügybe bevezetett operatív tiszt legendájához tartozik az ellenőrizhető fedőfoglalkozás.

fedőigazolvány: valamely intézmény, hivatal vagy más szerv vezetőjének hozzájárulásával kiadott személyi, munkaadói stb. igazolvány, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az állambiztonsági feladatot: végrehajtó operatív tiszt leplezze hivatását és céljait. Szükség szerint a hálózati személy is ellátható ezzel.

fedőnév: az állambiztonsági szolgálat operatív munkatársának, a hálózat tagjának kilétét leplező vagy jelölő elnevezés. Legalizálását szükség szerint fedőigazolvánnyal kell alátámasztani.

fedőszerv: olyan létező hivatal, intézmény, szerv, vállalat stb., amelynek rendeltetésszerű apparátusába ágyazva hírszerző, elhárító szerv működik. Lelepleződés esetén a dekonspirálódott egységet át kell szervezni.

feladatterv: a hálózati személy közeli és távoli feladatait meghatározó okmány. Az operatív lehetőségek és a személyi tulajdonságok alapján tartalmazza a feladatokat, a végrehajtás módját, a feladat teljesítéséhez szükséges segítséget. Az eszközök és módszerek használatának, illetve alkalmazásának elsajátítását a ki képzési terv írja elő.

felajánlás: a hálózati személy felajánlása két irányban történhet; egy részt: a más irányú lehetőség folytán a társszerveknek. Ilyenkor az írásbeli felajánlásra ugyancsak írásban 15 napon belül választ kell adni. Másrészt az operatív lehetőségeitől és személyi tulajdonságaitól függően az ellenségnek – például az operatív játszma kialakítása céljából. Ilyenkor a felajánlást operatív kombináció előzi meg, amellyel a kiválasztott hálózati személyt az ellenség látókörébe helyezzük.

felajánlkozás: a hálózati, elsősorban az ügynöki munkára történő közvetett vagy közvetlen jelentkezés valamely biztonsági szervnél. Indítéka rendszerint az ellenfél megbízása vagy egyéni érdek például: karrierizmus, kalandvágy külföldi utazás, hatalmi vagy bosszúvágy). Okait minden esetben alaposan ki kell vizsgálni

felderítési módszerek: az ellenségről való adatszerzés - megismerés – módszerei: megfigyelés; titkos kikérdezés, meghallgatás, dezinformálás, operatív kombináció és a hálózati beépülés.

fénykép-nyilvántartás: az állam elleni - politikai jellegű – vagy a hatáskörbe vont más bűncselekmények elkövetésével gyanúsított és előzetes letartóztatásba helyezett személyről három felvételt kell készíteni (szembe-, oldalnéző és merőleges helyzetből). Ebből egy példányt a vizsgálati dossziéban kell elhelyezni. A központi nyilvántartóból szükség szerint másolatot, sokszorosítást lehet igényelni.

figyelőkarton: nyilvántartási eszköz. A kiválasztott személyről kell kitölteni, ha azt valamilyen fontos operatív érdek megkívánja.

fizetéskiegészítés: a Hálózati személynek időközönként vagy rendszeresen juttatott anyagi kárpótlás az olyan veszteségekért, amelyek megszerzése egyébként törvényesen módjában állna; például: másodállás, amelyről éppen a hálózati munkával járó többletelfoglaltság miatt mond le. – Nem jelent fizetést vagy anyagi érdekeltséget mint beszervezési alapot.

fogdaügynök: a börtönelhárítástól igénybe vehető hálózati személy az előzetes letartóztatásban levő gyanúsítottak között végzendő felderítésre, ellenőrzésre, adatpontosításra. Alkalmazása az operatív technikával kombináltan célszerű.

fokozatos módszer: a beszervező operatív tiszt személyes kapcsolatot teremt a jelölttel, és a szervezetszerű titkos együttműködés vállalását csak később – a különféle és kellően fedett, de az állambiztonsági munkához objektíven kapcsolódó részmegbízatások teljesítésétől függően – éri el.

G, GY

gazdasági hírszerzés: az imperialista hírszerző szervek legális és illegális eszközök igénybevételével folytatott adatszerző, elemző és értékelő tevékenysége; a népgazdasági és a KGST-tervek, a külkereskedelem, a gazdasági kapcsolatok, az életszínvonal, a termelékenység, a fizetési mérleg, a hitelügyletek, a nyersanyagforrások és tartalékok, a szállítás, egyes iparágak kapacitása és sebezhetősége, valamint a segítségnyújtás az új nemzeti államoknak stb. vonalán.

H

hálózat: az állambiztonsági szervek titkos segítőtársainak összessége. Fő eszköz, amelynek tagjai az állambiztonsági szervek vezetésével és irányításával a szervezetszerű titkos együttműködés keretében vesznek részt a Magyar Népköztársaság védelmének erősítéséhez szükséges információk megszerzésében, a titkos operatív intézkedések végrehajtásában, a külső és a belső ellenség aknamunkájának felderítésében, megelőzésében és megszakításában. – Tagjait az állambiztonsági szervekhez fűződő munkakapcsolatuk alapján minősítjük.

hálózat ellenőrzése: tervszerű munkafolyamat, amelynek keretében a titkos együttműködésből adó adódó lehetőségeket és a rendelkezésre 016 titkos nyomozati (operatív) eszközöket felhasználjuk a hálózati személy munkájának, helyzetének és személyének ellenőrzésére a teljes objektivitás biztosítása és az esetleges dekonspirálódás vagy az árulás megelőzése érdekében.

hálózati funkciók: a hálózattal végrehajtandó vagy biztosítandó feladatok, amelyek a következők: titkos információk szerzése, felderítés; operatív kombinációk (akciók) végrehajtása; ellenséges tevékenységet folytató személyek felismerése és felkutatása; fogdai felderítés és börtönelhárítás; preventív védelem és operatív ellenőrzés; a hálózati munka egyes részfeladatainak teljesítése; rezidensi teendők ellátása; egyéb operatív megbízatások teljesítése.

hálózati jelentés: a szervezetszerű titkos együttműködésben álló hálózati személy által adott információ írásban rögzített formája. Az egy példányban, fedőnévvel ellátott és egyes szám 3. személyben megírt jelentésben nem lehet utalás a forrás kilétére. Külön kerül rögzítésre a tényanyag és külön a hálózati személy észrevétele, javaslata. Értékelés után a kapcsolattartó operatív tiszt záradékolja - az intézkedések, a megjegyzések és a javaslatok feltüntetésével. – Formái: információs, tájékoztató, elsődleges és folyamatos.

hálózati nyilvántartás: magában foglalja az állambiztonsági szervek titkos segítőtársainak összességét.

hálózati személy felajánlása: kizárás előtt az egyébként jól dolgozó hálózati személyt írásos jellemzéssel átadás céljából fel kell ajánlani a munkahely szerint illetékes állambiztonsági szervnek. A megkeresésre 15 napon belül válaszolni kell.

hálózati személy kizárását kell kezdeményezni akkor, ha bármilyen okból az együttműködésre véglegesen alkalmatlanná vált. – Cél: a korábban eredményesen dolgozó, kvalifikált hálózati személy megtartása. Tehát: az operatív helyzet változása következtében megszűnő hírszerző lehetőség nem feltétlenül indokolja a hálózati személy kizárását. (Ilyenkor – átmenetileg – nem lát el konkrét feladatot.) – A kizárásra az operatív tiszt készít javaslatot, amelyet a jogosult vezető hagy jóvá. Tartalma: a kizárás indokolása, a végzett munka értékelése, a szervvel szemben esetleg fennálló jogos igények, követelések; ezek kielégítésének módja, formája stb. – A hálózati személlyel személyesen közölni kell kizárást. A titkokra vonatkozóan pedig titoktartási nyilatkozatot kell íratni vele.

hálózati személy kötelességei (általában): a konspiráció megtartása, a titkok megőrzése; az operatív adatok, az elkövetett (előkészületben levő) bűncselekmények azonnali, torzításmentes jelentése szóban és írásban; bűncselekményt nem követhet el, ilyet nem provokálhat; a kapott és vállalt feladatok legjobb végrehajtása; a súlyos bűncselekményt dekonspiráció árán is megakadályozni; operatív lehetőségeit és személyi tulajdonságait állandóan fejleszteni.

hálózati személy munkájának értékelése (minősítése): a hálózati személy munkáját „Minősítésben” kell értékelni, ha: jelentős ügyben befejezte a munkáját adott munkaterületen teljesítette a feladatát, vagy megszűnt az operatív lehetősége, és más feladatkört (hálózati funkciót) nem kap; átminősítésére történik javaslat; operatív lehetőségeiben lényeges változás következik be; személyi tulajdonságaiban (körülményeiben) jelentős változásra került sor; másik állambiztonsági (bűnügyi) szervhez vagy operatív tiszthez kerül; pihentetésére történik javaslat; mivel véglegesen alkalmatlanná vált a titkos együttműködésre, kizárására történik javaslat. - A felsorolt eseteken túl a hálózati személyt évente egy alkalommal rendszeresen minősíteni kell.

hálózati személy operatív lehetőségei (összevont megfogalmazásban a következők): kapcsolat az ellenséggel és felderítési lehetőség, mozgási lehetőség, előnyös beosztás, jelentős hazai vagy külföldi kapcsolat, kedvező utazási lehetőség, lehetőség a speciális állambiztonsági feladat megoldására, lehetőség az ellenséges hírigények kielégítésére, származásból, pályafutásból fakadó lehetőség.

hálózati személy személyi tulajdonságai (összevont megfogalmazásban a következők): értelmi képesség, képzettség, világnézet, politikai meggyőződés, jellembeli tulajdonságok (megbízhatóság), kialakult szenvedélyek, hajlamok; jellemző szokások, vérmérséklet, akarati tulajdonságok, személyi körülmények, egészségi állapot, megjelenés.

hálózati személyek átadása: csak indokolt esetben (például: az operatív tiszt huzamos megbetegedése, áthelyezése, tartós vezénylése, illetve a hálózati személy lehetőségeiben bekövetkezett változás – fejlődés stb.) hajtható végre. Az ügyrendben jogosított vezető engedélyezheti. – Lehetséges változatai: állambiztonsági szervtől – állambiztonsági szervhez; állambiztonsági szervtől – bűnügyi szervhez; bűnügyi szervtől – állambiztonsági szervhez. – Az átadásnak lehetőleg személyesen kell történnie. Esetenként előfordulhat, hogy az újonnan kijelölt operatív tiszt jelszó segítségével veszi fel a kapcsolatot a hálózati személlyel.

hálózati személyek jogi helyzete: a szervezetszerű titkos együttműködés létrehozása különleges jogi helyzetet – kölcsönös kötelezettségeket és jogokat – teremt. A hálózati személynek az operatív munkában az utasításra végrehajtott cselekedetei során elszenvedett anyagi károsodásáért vagy egyéb hátrányáért védelmet, jogorvoslatot kell biztosítani. A hálózati személynek jogos követelése teljesítéséért az állambiztonsági szervek garanciát vállalnak, és ennek megtartása a kapcsolattartó operatív tiszt jogi és erkölcsi felelősségét feltételezi.

hálózati személyek képzése: olyan ismeretek, jártasságok és készségek kialakítását, illetve olyan politikai és erkölcsi belső indítékok megteremtését jelenti, amelyek alkalmassá teszik az ellenség elleni harcra. – Követelményei: céltudatosság, folyamatosság, differenciáltság, tervszerűség. – Területei: szakmai (operatív) képzés, pszichológiai felkészítés.

hálózati személyek nevelése: azt a célt szolgálja, hogy feladataikat becsületesen, politikai tisztánlátással, a haza iránti odaadással, kezdeményezőkészséggel végezzék. – Területei: politikai nevelés (célja: a politikai megbízhatóság kialakítása, erősítése, a szocialista hazafiság kibontakoztatása, megszilárdítása); erkölcsi nevelés (célja: a szocialista haza iránti elkötelezettség fejlesztése, a szocialista társadalom erkölcsi normáinak elfogadtatása).

hálózati személyek panaszjoga: a hálózati személyeket panaszjog illeti meg. A kapcsolattartó operatív tiszt a hálózati személynek szóban vagy írásban előadott kérését, panaszát a szolgálati útnak megfelelően köteles felterjeszteni, vagy elöljáróját – ilyen igény esetén – külön találkozóra meghívni. A panaszjog tiszteletben tartásával, a valóságos sérelmek, károk felismerésével és orvoslásával megelőzhető például a dekonspiráció, a fegyelmi vizsgálat, a polgári per stb.

hangulatjelentés: a közvélemény vagy a társadalom egyes rétegeinek, esetleg egy-egy terület lakosságának tudatát, közérzetét, viselkedését, véleményét, érzelmi állapotát egy adott időpontban tükröző tájékoztató jelentés. Az állambiztonsági szervek feladatát képezi a vezetés tájékoztatása ilyen értelemben is.

helyi kapcsolatról jelentés: a szocialista országokba akkreditált, kihelyezett stb. kapitalista állambeli tisztviselők minden olyan magánjellegű ismerősükről, aki a szocialista ország állampolgára, jelentést kötelesek írni. – A jelentés tartalmazza: az ismerős nevét, személyi adatait, körülményeit, jellemzését, a megismerés módját, a kapcsolattartás sűrűségét, jellegét, a jelentést tevő véleményét, megjegyzését. – A jelentést végső soron az elhárítás kapja meg.

hírszerzés: a már felderített (tényleges vagy potenciális) ellenségről híranyagok, információk tervszerű gyűjtése a titkos nyomozati (operatív) eszközökkel és módszerekkel – a politikai, a katonai, a gazdasági, a tudományos-műszaki, a kulturális, az operatív stb. igények alapján. – A komplex tevékenységbe beletartozik az apparátus, amely ezt végzi, továbbá összegezi, rendszerezi, ellenőrzi, értékeli, és a meghatározott szervek rendelkezésére bocsátja az így keletkezett anyagokat. – Lásd: felderítés.

hivatalos kapcsolatnak nevezzük azt a személyt, aki az adott területen, vonalon vagy objektumban betöltött vezetői munkakörénél fogva segíti az állambiztonsági szervek munkáját.

hivatásos hírszerző: a titkos értesülések megszerzésével megbízott tiszt, a hírszerző szolgálat állandó, hívatásos tagja, aki otthon vagy külföldön teljesít szolgálatot, és a központból kapott utasítások szerint jár el.

I

ideiglenes tartónak nevezzük azt az operatív tisztet, aki az ügyrend szerinti kapcsolattartót – annak akadályoztatása miatt (például: betegség, szabadság, tanfolyam stb.) – mintegy három-négy hónapig helyettesíti.

ideológiai diverzió: a burzsoá eszmék és nézetek becsempészése a propaganda modem eszközével a szocialista országok közéletébe. Irányításával, koordinálásával saját titkosszolgálataikat bízzák meg az imperialista kormányok. – Lásd: fellazítás.

illegális rezidentúra: külföldön egymáshoz kapcsolt hálózati személyek csoportja, akiknek működése semmilyen vonatkozásban nem utal a küldő vagy megbízó országra.

információcsere: az állambiztonsági feladatok eredményes ellátásához szükséges információkat, tapasztalatokat az érintett, illetékes szerveknek szóban és írásban kell átadni. – Követelményei: csak az illetékes szervvel (szervnek); amíg az információ aktuális; a forrást a szükséges mértékben védeni (fátyolozni) kell; a felhasználás módjára és mértékére ajánlást kell tenni. – Információcserében van(nak): az állambiztonsági szerv és a hálózat; az állambiztonsági szerv és a társszervek; a baráti állambiztonsági szervek.

információszerzés módszerei: titkos módszerek (például: a hálózat alkalmazása, személyes felderítés, „sötét” hírszerzés, a menekültek kihallgatása stb.); technikai eszközök alkalmazása (például: lehallgatás, rejtjelfejtés, elektronikus, kozmikus és légi felderítés stb.); legális anódszerek (például: kiadványok értékelése, nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai érintkezés stb.), valamint a felsoroltak kombinált alkalmazása.

informátor (ang.): információt adó, tájékoztatást nyújtó személy. Az állambiztonsági munkát szabályozó, 1973. január 1-ig hatályban volt szabályzat szerint a perifériális felderítési lehetőségekkel rendelkező hálózati személyek elnevezése volt. A totális elhárítás időszakában – amelyet a kül- és belpolitikai helyzet határozott meg - az informátorok képezték a tömeghálózatot. – Titkosinformátor-kategóriát – elnevezésében és tartalmában egyaránt – valamennyi kapitalista ország hírszerző és elhárító szerve alkalmaz: a szűrő-kutató munkára és a baloldali beállítottságú személyeket, szerveket ellenőrző feladatok végrehajtására.

J

jellemző adatok: politikai beállítottság (például: világnézeti beállítottság (felfogás), párt-, tömeg szervezeti tagság, aktivitás, tisztség(ek), közéleti szereplés, 1956-os magatartás); személyi tulajdonságok (műveltség, életvitel, a környezethez, a munkához való viszony, szokások, érdeklődés, anyagiasság, esetleges testi fogyatékosság, egészségi állapot). – Lásd: környezettanulmányi adatok.

jóhiszemű: aki becsületesen jár el, de akaratlanul téved, hibázik.

K

kapcsolat helyreállítása: az állambiztonsági szerv és a hálózat tagja közötti összeköttetési rendszer tervszerűségében fellépett zavar elhárítása, a folyamatosság ismételt helyreállítása.

karrierista: törtető, aki gátlástalanul keresi az előmenetelt, az érvényesülést. – Bejutása a hálózatba súlyos veszélyek forrása lehet.

katonai elhárítás: a Magyar Népköztársaság fegyveres erői személyi állományának, állam- és szolgála ti titkainak, eszközeinek védelmét látja el a külső és a belső ellenség tevékenységével szemben.

katonai hírszerzés: az egyes országokban a hadseregek vezérkarai által irányított hírszerző, elemző értékelő tevékenység. A katonai hírigény főbb kérdései: a hadrendi felépítése, fegyverzete, kiképzési rendszere, személyi állománya, szállítási eszközök, a szövetségesek katonai ereje, a velük való együttműködés, a hadiipar és a haditechnika, a mozgósítási tervek és készletek, a belbiztonsági erők és helyzetük.

KESPA – Katonai Elhárítás Speciális Adattára: a katonai elhárítás látókörébe került személyek, objektumok stb.-k naprakész nyilvántartását végzi. Adatszolgáltatása csak tájékoztatási célt szolgál.

kétkulacsos hálózati személy: aki ellenséges szándékkal, a büntetőjogi felelősségre vonás alóli kibúvás céljából, illetve bűntársainak mentése érdekében vállalja az állambiztonsági szervekkel va16 titkos együttműködést, és őszintének is mutatkozik; ugyanakkor beszervezését elárulja bűnös kapcsolatainak. – Lásd: színlelt (szimulált) vállalás:

kettes számú jelentés: a nem szocialista országban tett szolgálati, hivatalos utazásról való írásbeli jelentéstételi kötelezettség az állambiztonsági vonatkozású tapasztalatokról.

kettős hálózati személy: akit az állambiztonsági szervek tudta és engedélye nélkül valamely ellenséges titkosszolgálati szerv beszervez, és értékes, aktív munkát az ellenségnek végez.

KGST-titok: fogalmát a törvény nem határozza meg, de erre vonatkozik a 14/1971. (IV. 15. ) Korm. számú rendelet l. § 21c. pontja, amely szerint: „más állam által titkosnak minősített és a Magyar Népköztársaság rendelkezésére bocsátott adat;" – Titoksértést olyan adattal kapcsolatban is el lehet követni, amelyet nálunk nem, de valamelyik KGST tagállam annak minősít.

kiemelt ügy: egy állambiztonsági szerv működési területén kiemelkedő politikai-társadalmi veszélyességet képező, bizalmas nyomozás alatt álló bűnügy.

kiszorítás: büntetőeljáráson kívüli adminisztratív intézkedés ellenséges, megbízhatatlan személyeknek meghatározott munkaterületről, objektumból való távoltartására.

kiválasztás: a hálózati feladatuk végrehajtására az állambiztonsági szervek látókörébe került személyek közül beszervezési jelöltként arra esik a választás, aki a feladat teljesítésére alkalmasnak látszik, és a titkos együttműködés kialakítását nem zárja ki valamilyen körülmény. – A kiválasztás elvei: a célirányosság, a jelölt alkalmassága, a titkos együttműködés kialakításának feltételei.

kompromittálás: büntetőeljáráson kívüli ellenintézkedés az ellenséges tevékenység megszakítására. – A bűncselekmény tervezőjének közvetve vagy közvetlenül tudomására hozzuk, hogy bűnös szándéka ismert, és az annak is a tudomására fog jutni, akitől függő helyzetben van.

kompromittáló alap (adatok): az ügynöki beszervezésnél az általunk kiválasztott személy egyéni, erkölcsi presztízsének, családi és társadalmi helyzetének nagyfokú veszélyeztetettsége motiválja az együttműködést. Érzelmi szempontból ez kezdetben ellenünk hangolja az ügynököt, s ezért, ha lehet, ajánlatos előbb lojális alapon megkísérelni a beszervezést, mert az érzelmek áthangolása hosszabb időt és sok munkát vesz igénybe. – A kompromittáló adat hatástalan, ha az csekély súlyú, illetve ha a beszervezési jelölt önérzetét, emberi méltóságát súlyosan sérti.

konspirált körlet: a nem nyílt állomány szolgálati működésének biztosítását szolgólú elhelyezés, amelyet vállalat, hivatal, intézmény fedésével védelmezünk, legalizálunk.

konspiratív körözés: a bizalmas nyomozás sajátos formája, amikor az operatív erők, eszközök és módszerek tervszerű és kombinatív alkalmazásával történik intézkedés az államellenes bűnözők felkutatására és elfogására.

konténer (ang. ): szállításhoz, raktározáshoz használatos tartó, tartály. – Híranyag, titkos eszköz, utasítás, pénz stb. rejtésére preparált használati tárgy (például: ruhakefe, szerszám stb.) vagy más tárgy például: halkonzerv, szobor-, erre a célra kialakított fadarab, esetleg élő állat). – A konténer iránti követelmények: illeszkedjen a személy által használt eszközök, tárgyak logikai köréhez; rendeltetésszerű használatra alkalmas legyem; gyártmánya legyen legalizálható. – A rejtekhelyen elhelyezett konténer típusai: ráhelyező, behelyező és dobó.

konzul (dipl. lat.): főleg útlevél-, vízum-, állampolgársági és magánjogi ügyekkel foglalkozó külképviseleti tisztviselő, diplomata. – Mivel tömeges ügyfélfogadást bonyolít le a fogadó országban, ez a beosztás a titkosszolgálati feladatok fedésére alkalmas; – konzuláris, konzulátus.

környezettanulmány: összefoglaló jelentés, amely az állambiztonsági szervek érdeklődési körébe került személyek életkörülményeire, politikai és általános emberi magatartására, személyi tulajdonságaira vagy más kapcsolódó operatív értékű adatokra vonatkozó megállapításokat tartalmaz.

környezettanulmányi adatok: a személyi, az életrajzi, a más jellemző és az operatív jellegű adatok összessége. Nem azonos a rendőri információ anyagával.

követségi kapcsolat: a Budapestre akkreditált külképviseleti beosztottak hivatalos, társadalmi és magánjellegű kapcsolatainak köre. – Tisztségviselő és közalkalmazott ilyen kapcsolatot csak engedéllyel tarthat.

kutató-nyilvántartás: országos méretekben kimutatja az állam elleni – politikai – bűncselekményekért elítélt, ilyenért eljárás alatt állt, de már amnesztia alá esett, elévült vagy a kellően nem bizonyított bűncselekmények tetteseit. Az adatok csak tájékoztatásul szolgálnak, felhasználásuk törvénytelen.

Külföldieket Ellenőrző Osztály - KEO: minden, a Magyar Népköztársaságba be- és átutazó kapitalista országbeli állampolgárt nyilvántart. Ellátja a külföldiekkel kapcsolatos rendészeti feladatokat. Nemzetiségenként nyilvántart miniden, hazánkban élő külföldi állampolgárt.

Külügyi Osztály: az állambiztonsági szervek titkos nyomozati (operatív) eszközei és módszerei alkalmazásának, illetve fenntartásának anyagi és pénzügyi ügyintézését biztosító szerv.

L

lakáskapcsolat: az a lakó- vagy munkahely, intézmény stb., amelyet az operatív figyelés alatt álló személy felkeres. A kapcsolatban álló személy kilétének megállapítása további intézkedést, ellenőrzést igényel. – Lásd: mozgókapcsolat.

lakáskönyv:az állambiztonsági alegységeknél vezetett határidőnapló. - Ebben minden hónap elején mindegyik lakásban tervezett találkozó időpontját a találkozási grafikon alapján beírják. Ez megelőzi az „összefutásokat", a dekonspirációt.

lakcímjegyzék: nyilvántartási forma országos vagy helyi vonatkozású -, amelybe meghatározott kategóriákat vesznek fel lakhelyük szerint; például: hálózati személyek, környezettanulmányi adatszolgáltatok.

legenda (lat.): népi hagyomány vagy vallási elbeszélés egy személyről vagy eseményről. – Kitalált történet, mendemonda. – Hihető és ellenőrizhető magyarázat egy operatív intézkedés vagy kombináció legalizálására. A valóság elemeire épül, és szükség szerint dokumentálható. Dekonspiráció esetén is ragaszkodni kell; – legendásít, legendáz.

lehallgatás: élőszó, telefonbeszélgetés, rádióforgalom vagy mechanikus hangok titkos úton, operatív technikai eszközökkel történő rögzítése és feldolgozása.

lejáratás: a még laza szervezetű ellenséges csoportosulás vezető, aktív kezdeményező tagjaira ható intézkedések összessége a tekintély, a komolyság, a tisztelet, a szavahihetőség, a becsület stb. aláásására. – Már kialakult ellenséges csoport esetében a bomlasztás részét képezi.

leplezett kutatás: az ellenséges tev6kenységgel gyanúsítható személy lakó- vagy munkahelyén folytatott kutatás az ellenséges tevékenységre utaló adatok megtalálása céljából, amikor a feladat végrehajtására illetékes szerv nevében lépünk fel; például: vámőrség, tűzrendészeti szerv stb.

leplezett operáció: az állambiztonsági szerveknek az a tevékenysége, amikor különböző más szervek hatáskörében és illetékességében, azok igazolványával és egyenruhájában hajtanak végre őrizetbe vételt, ház- (lakrész-) kutatást, személymotozást vagy razziát úgy, hogy az akció befejezése után sem fedik fel magukat.

leplezett razzia: egy objektum vagy meghatározott helység (terület) átkutatása - igazoltatással - az ott-tartózkodó, körözött személy azonosítása, elfogása céljából. -Az operáció e változatának leplezése történhet: bűnügyi, közbiztonsági, erkölcsrendészeti, határőrségi, iparőrségi stb. fedéssel.

leválasztás: komplex ellenintézkedésekkel annak elérése, hogy az ellenség, annak tervei vagy ideológiája felé sodródó, félrevezetett, befolyásolt, megtévesztett, főleg fiatal, tapasztalatlan elemek a reájuk váró veszélyt felismerjék, és ne csatlakozzanak az ellenséghez.

listás védő: ügyvédi munkaközösségi tag. akit az Igazságügyi Minisztérium alkalmasnak minősített védői feladatokra az állam elleni - politikai jellegű - bűncselekményekben. Az ilyen ügyvédek névsora listán szerepel.

M

magatartási vonal: az a meghatározott viselkedési forma, amelyet a hálózati személy a feladat végrehajtása érdekében a környezetében, az ellenség előtt tanúsít. Ez minden elemében legyen ellenőrizhető, és logikus összefüggésben álljon megnyilvánulásaival, viselkedésével. – Elemei: politikai arculat, erkölcsi magatartás.

Magyarok Világszövetsége: a kapitalista országokban élő magyarok nyelvi, kulturális nevelését ápoló szervezet, amely demokratikus szellemben hat, és a Magyar Népköztársaság érdekeit képviseli.

megbízólevél: az operatív tiszt nevére szóló, hivatalos írásos felhatalmazás egy konkrét feladat végrehajtására (például: bírósági aktába betekintés, TÜK-ellenőrzés stb.). A külső szerveknél végrehajtandó feladatokra a BM Titkárság állítja ki.

megegyezés: ügynöki beszervezés során létrejövő titkos megállapodás a büntetőeljárás mellőzéséről és annak feltételeiről, vagy a lehetőségek függvényében elvárt hálózati munka és az ezért járó anyagi, pénzbeli ellenszolgáltatás meghatározásáról. A megegyezést csak az állambiztonsági szervek kezdeményezhetik.

megelőzés: a társadalomra veszélyes magatartás megvalósulásának ellenintézkedésekkel történő meggátlása. Akkor kerül végrehajtásra, amikor a bűncselekmény még nem valósult meg, de az arra utaló magatartás észlelhető. – A bűncselekmény elkövetési lehetőségeinek szűkítése, a bűnözés, felé sodródó személy bűnös tevékenységének kibontakozását elhárító komplex tevékenység. A szocialista bűnüldözés elsődleges feladata a megelőzés és nem a retorzió. – Sajátosságai: a támadó jelleg; a hatékonyság; az akcióképesség; a megfelelő súlypontképzés; a szervek koordinált tevékenysége. – Fajtái: általános (generális) és egyéni (speciális). – Módszerei – amelyek a megismert ellenséges elképzelések, tervek megvalósításának megakadályozására alkalmazhatók: operatív modell, operatív kísérlet, megnehezítés, eszközöktől való megfosztás, szignalizáció, befolyásolás, megtévesztés, félrevezetés, elterelés vagy téves objektumra vezetés, elrettentés, lejáratás, visszatartás, dezinformáció, operatív kombináció, hálózati beépülés.

meggyőzés: a beszervezési jelölt beállítódását, érzelmeit, meggyőződését figyelembe vevő módszer, amely minden beszervezési alapnál felhasználható - érvelés, vitatkozás, magyarázat, indoklás stb. - a döntés elősegítésére, a titkos együttműködés vállalására.

meghiúsult beszervezés: ilyen esetben az engedélyezett beszervezési javaslat ellenére a titkos együttműködés nem jön létre, mert: a jelölt