Buda Géza honlapja

AJÁNLOM AZ OLDALT

Menü

Praktikus

Hír-lapok

Magyarság

Kultúra

Egyház

Érdekes oldalak

Térkép

Továbi honlapok

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

	Statisztika
Indulás: 2004-09-13

	pálosszentkút
B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben (Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.) P�LOSSZENTK�T A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa. Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt. A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k. A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed. A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k. A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t: �h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria, Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga. �n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g, M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk... T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t. Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga. Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.

NYITÓLAP

NYITÓLAP : Lukin László emléke

Lukin László emléke

2004.11.24. 05:07

EMLÉKHANGVERSENY A ZENEAKADÉMIÁN

Meghalt Lukin László
Ideje: Augusztus 19, csütörtök, 13:26:11 Szerző: ks

HALÁL

Bornemisza Péter (1535-1584)

A halál, mint egy tőr a madarat,
megcsap és ellep tégedet is.

Virág az ember.

Az embernek halála igen iszonyú
és röttenetes dolog. Mert először
sok betegséget, fájdalmat,
lelki és testi töredelmet, sok bút,
bánatot, háborút és röttegést
az emberre hozván, végre az lelket
az testtől nagy rémülésekkel
és iszonyúságokkal, minden tagoknak
és inaknak fájdalmával elszakítja,
az testet döggé, büdössé,
porrá és hamuvá teszi.

... virág az ember.

Senki nincs oly tudatlan, ki ne tudná,
hogy neki valaha meg ne kellene halni.
De mégis, midőn az halálhoz közel jött,
csavarog, búsong, ordít, jajgat.
Mit sírsz nyavalyás? mit rikoltsz?
Mindenek tartoznak ezzel, te is oda mész,
azhová egyebek mennek,
ugyanerre születtél volt.

Miképpen az szép illatú, virágos és szép
gyümölcsöt termő kertbe, avagy az szép
iratos és kárpitos, friss palotába erős,
záváros és kulcsos ajtón megyünk be,
azonképpen az örök életre is az halál
által, mintegy vaskapu által megyünk.

Tisztességgel így temetjük az mi
atyánkfiát: ha tisztességes koporsóba
betesszük, az testet mezítelen el nem
vetjük, hanem betakarván ingébe,
lepedőjébe, tisztességgel elkísérjük
az sírhoz, és alázatosan, szeretettel
betakarjuk az földnek gyomrába.

Mint az mezei virágok, mint az arnyékok,
mint az buborék, mint az álom,
csak olyak vagyunk...

Kurtág György (1926-) , "Halál" , op. 7 no. 3 (1968), "Bornemisza Péter mondásai", no.3.
(Lukin tanár úrnak köszönhetően 1968-ban találkozhattam először Kurtág György művészetével - Buda Géza)

LUKIN László zenepedagógus, karnagy, mufordító, eloadómuvész
Született: Baja, 1926. jan. 30. 1951-63.
Tanulmányok: Zeneak., egyházkarnagyképzo, középisk. ének-zenetanárképzo, 1944-49, Bárdos Lajos, Ádám Jeno tanítványa.
Életút: 1950-82 a Fazekas Mihály Fov. Gyakorló Ált. Isk. és Gimn. énektanára,
1954-64 a Bp.-i Kórus karnagyh., 1950-54 a dunakeszi MÁV Férfikar,
1954-64 a Vasutas Szakszerv. Közp. Kórusa karnagya,
1954- az Orsz. Filharmónia ifj. hangversenyeinek vez.,
1958-68 a Muzsika Tücsökmuzsika c. rovata,
1960-65 az MTV Zenélo órák c. musora vez., jelenleg ny.
1973- a Liszt Ferenc Társ. eln.ségit tagja. A Bárdos Lajos Társ. fotitk. Zenei klubok vez.
(pl.: Pedagógusok Fáklya Klubja, BM Muvelodési Ház Zenebarátok Klubja).
1989- Baja díszpolgára.
Fobb muvei: Ének-zene a gimnáziumok I-II-III. osztálya számára (Ugrin Gáborral, 1979-81),
Ének-zene az általános iskolák 7-8. osztálya számára (Lukin Lászlónéval, 1984)..
(Forrás: MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI KI KICSODA 1996.)
In_Memoriam_Lukin_László topic az -en.

Megemlékezés Rajeczky Benjamin zenetudósról születésének 100. évfordulóján, Pásztó, 2001. november 11.

"A szentmise után Lukin László zenetudós tartott előadást Rajeczky Benjamin munkásságáról.
Kiemelte, hogy Rajeczky atya a cisztercita szerzetesek alázatával szolgálta Pásztó népét mint a városka papja, és a magyar zenetudományt, mint az egyházi zene és a népzene szakavatott tudósa. Neki köszönhető a gregorián és a magyar népdal közötti párhuzam felismerése."

Uj ember
Fél_évszázad_az_ifjúság_zenei_neveléséért Lukin László köszöntése

Hozzászólások a torzsasztal.hu Fazekas Gimnázium topicján:

A királyi tévé híradójában mondták, becsületükre legyen mondva. Ők még emlékeznek rá, hogy köszönhetnek neki egy s mást. Például a régi Himnusz-felvételt a Fazekas énekkarával, amit sok-sok éven keresztül játszott a tévé minden szilveszter éjjel. Elég új lehetett a fénykép, amit mutattak róla, mert olyan öregnek mutatta Laci bácsit, amilyennek még nyögdíjas korában sem láttam soha. Kerestem a neten jobbat, de nem találtam semmit.
Eszter néni már évekkel ezelőtt elment, most követte őt Laci bácsi is.
Én azért csak plagizálom az óráimon eztán is, ahogy eddig tettem:
Otthon a spájzban, kisfiam!
És magamban mindig mosolygok egy kicsit. :-)"

"2004.08.18 23:22:26

Itt ülök a gép előtt, és nem tudok másra gondolni, minthogy kitől fog Mesélő Muzsikát hallgatni a most 9,5 hónapos kisfiam, hogy kivel fogunk danolászni az Öregdiák-találkozókon, stb. stb..."

"Neve azt jelentette: csillag..." - így kezdte beszédét felesége sírjánál Lukin László tanár úr.
Valóban az ő élete fénylő csillag volt. Csillag volt népes családja, növendékei és pályatársai számára. Ő volt az a ritka asszony, aki megmutatta, hogyan lehet valaki példás családanya és hivatását magas szinten gyakorló művész, pedagógus.

Előadás a fertődi zeneiskolában a hetvenes években

Ismerd meg...

Aki még nem ismeri, annak meg kell vennie. Aki pedig már ismeri, az úgyis megveszi. Mit is?

Természetesen a Hungaroton kiadásában megjelent új Ismerd meg…című multimédiás sorozatának első kötetét, amely Beethoven legismertebb, és talán nem túlzás azt mondani, legjobb zenekari műveibe enged betekintést. A sorozat első CD-jén az Egmont nyitány, az V., VII., VIII., és nem utolsósorban a IX. szimfónia, valamint a c-moll zongoraverseny és a hegedűverseny egy-egy tétele olyan híres magyar művészek előadásában szólal meg, mint Fischer Annie, Szirmay Márta, Kovács Dénes, Andor Éva, Korondi György, Sólyom-Nagy Sándor és Forrai Miklós. A Budapesti Kórust és a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Heribert Esser vezényli. S ez még nem minden. Hiszen a Lukin László szerkesztésében megjelent Ismerd meg…számítógépre telepítve CD-ROM-ként is használható. A felsorolt zenei részletek így nem csak meghallgathatóak, hanem - ahogyan a sorozat címe ígéri - mélyebben meg is ism erhetőek. Például: csupán egy kattintás a hangversenymester szóra és mindjárt megtudhatjuk annak pontos jelentését, de ugyanígy az egyes hangszerek ismertetője is megjelenik egy kis ablakban. Megismerhetjük még a szerző életét, munkásságát, műveinek felépítését, keletkezésük történetét, valamint a kiadványon szereplő művekkel kapcsolatosan felmerülő zenei szakkifejezéseket, az előadók jegyzékét. Mindezt a több mint száz szócikkből álló szótár menüpont tartalmazza, ahol minden kifejezéshez rövid magyarázat tartozik. És még ez sem minden. Játszhatunk is ezzel a lemezzel. Ugyanis CD-n található kvízjáték segítségével meggyőződhetünk arról, hogy jól megértettük, megjegyeztük-e mindazt, amiről a zenetörténeti és zeneelméleti ismertetők írnak.
Lásd még: http://www.fidelio.hu/magazin.asp?id=1125

És végül Horváthy Péter egykori Fazekas diák visszaemlékezéséből:

"Lukin László énekóráinál élvezetesebb volt órán kívüli tevékenysége: mikor h-moll misére szervezett, vagy amikor terjedelmes feleségével s egy kanadai látogatóval rögtönözve háromszólamú madrigált blattoltak."

Buda