Az Európai Unió képviselőtestülete Strasbourgban sürgősségi eljárás keretében szavazott a határozatról, amely magyar képviselők - Tabajdi Csaba (MSZP), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) - kezdeményezése nyomán került a képviselők elé. A parlament módosítás és szavazatszámlálás nélkül, elsöprő többséggel fogadta el a határozatot. A dokumentumban az EP egyebek mellett mély aggodalmát fejezi ki, hogy a szerb hatóságok legtöbbször szemet hunynak az erőszak fölött, pedig fennáll a továbbterjedés veszélye. Emlékeztet arra, hogy a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása előfeltétele az ország EU-kapcsolatainak. Felszólítja a parlamenti határozat az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot is, hogy a rendelkezésre álló fórumokon vessék fel az ügyet Szerbia-Montenegró hatóságainak. Az EP a külügyi bizottság délkelet-európai delegációjának tagjaiból meneszt vizsgálóbizottságot a térségbe. A szavazás után magyar újságíróknak nyilatkozva Gál Kinga elmondta, kemény hangú, határozott dokumentum született, amely iskolapéldája a gyors reagálásnak és a magyar együttműködésnek. Tabajdi Csaba szintén úgy vélte, az EP-ben ez volt a főpróbája a magyar érdekérvényesítésnek. Egyúttal bírálta az EU miniszteri tanácsát, hogy még mindig vonakodik döntést hozni az ügyben. Tabajdi a vitában elmondta, a határozat kezdeményezői nem büntetni akarnak, hanem szeretnék bátorítani a szerbiai demokratikus erőket, hogy lépjenek fel a nacionalizmussal szemben. Hozzátette, hogy az elmúlt napokban kezdeti pozitív jelzések érkeztek Belgrádból, hogy végre szembenéznek a helyzet súlyosságával. A döntés szerinte bátorítást ad a kisebbségeknek, hogy Európa nem hagyja őket magukra. Gál Kinga úgy vélte, az erőszakos cselekmények elszaporodása azt mutatja, hogy a jogi felelősségre vonás elmaradását a feszültséget szítók burkolt biztatásnak vélhették. Szerbiának van európai színvonalú kisebbségi törvénye, de az elveket át kell ültetni a gyakorlatba. Méltányolni kell, hogy a szerb fél ígéretet tett a fellépésre, de az ígéretet az EU-nak számon is kell kérnie. Szent-Iványi István szerint a demokratizálódási folyamat elakadt, és különösen aggasztó a hatóságok közönye és tétlensége. "Már nem szavakat várunk a szerb vezetéstől, hanem tetteket" - mondta ő is, jelezve, hogy amennyiben nem tapasztalható érdemi változás, az ügyet továbbra is napirenden kívánják tartani. Olajos Péter szerint egyre több, a térséget ismerő politikus és szakértő meggyőződése, hogy az etnikumközi feszültségek szításáért a kormányt terheli a legnagyobb felelősség. Hosszú távon elfogadható, toleranciára épülő megoldást kell találni a Vajdaság helyzetére - szögezte le. A szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (Magyar Koalíció Pártja) úgy vélte, ha az események elmérgesednek, a térség tűzfészekké válhat. Szerbiának meg kell teremtenie azt a szilárd, demokratikus értékrendet, amely a koppenhágai kritériumok fontos tényezője - fejtette ki. A vitára adott reagálásában Günter Verheugen leszögezte, hogy a bizottság folyamatosan figyeli az emberi és kisebbségi jogok betartását Szerbiában a stabilizálási és társulási folyamat keretében, és elítéli a magyar kisebbség tagjai elleni erőszakos akciókat. A közelmúltban - egyebek között Vojislav Kostunica kormányfő brüsszeli látogatásával - a belgrádi hatóságok konkrét elkötelezettséget tanúsítottak arra, hogy biztosítják a felelősök bíróság elé állítását, és Brüsszel figyelni fogja, hogyan tartják be a vállalást. Tabajdi Csaba Verheugen válaszáról úgy vélte, az EU máig nem tudja helyi értékén kezelni a kisebbségi ügyet.