 |
Menü |
|
|
| | |
|
Praktikus |
|
|
| | |
|
Hír-lapok |
|
|
| | |
|
Magyarság |
|
|
| | |
|
Kultúra |
|
|
| | |
|
Egyház |
|
|
| | |
|
Érdekes oldalak |
|
|
| | |
|
Térkép |
|
|
| | |
|
Továbi honlapok |
|
|
| | |
|
pálosszentkút |
|
|
B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben
(Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.)
P�LOSSZENTK�T
A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa.
Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt.
A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k.
A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed.
A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k.
A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t:
�h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria,
Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga.
�n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g,
M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk...
T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t.
Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga.
Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.
| | |
|
|
|
ÜGYNÖKÜGYEK |
|
|
A Securitaténak dolgozott Diurnus
2005.10.01. 10:00
 2005. szeptember 30., péntek 12:20 ******* Bodor Pál közíró a Hetek címû hetilapban elismerte, hogy a román államvédelem többed-magával felkérte arra, hogy néhány írásról véleményt mondjanak.
  Ellentétes következtetéseket vont le a Magyar Nemzet és a Népszabadság azokból a kommentárokból, amelyeket Hetek közölt. A lapban megjelent Bodor
"Diurnus" Pál visszaemlékezések alapján a Magyar Nemzet azt állítja, hogy az író jelentéseket készített kollégáiról, a Népszabadság szerint viszont az interjú cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy a román államvédelemnek dolgozott volna.
A Heteknek adott interjújában Bodor elismeri ugyanakkor, hogy a román hatóságok õt és másokat is felkérték, hogy "néhány írásról" mondjanak véleményt. A közíró szerint erre azért volt szükség, mert az ötvenes években Romániában a hatóságok irodalmi elemzéseket végeztek, és nem egyszer bírósági ítéleteket alapoztak ezekre a kritikákra. Ezt akkor õ többedmagával is ellenezte, mondván, hogy vannak évszázadok óta tartó elemzési viták egy-egy mûrõl, "mibõl gondolják ezek a tisztek, hogy õk ebben illetékesek, megfellebbezhetetlenek". A hatóságok részérõl az volt erre a válasz, hogy a
továbbiakban Bodorékkal íratták az "elemzéseket" a magyar származású romániai írók munkáiról
Mint Bodor írja, "ez a história cselekményében rövid ideig, nyomasztó hatásában máig tart", ezért egy kisregény formájában próbálja feldolgozni a majdnem félévszázaddal korábbi történéseket.
Szeptember 30.
A válasz hiábavalósága
DIURNUS NAPLÓJA
A Magyar Nemzet szeptember 30-i száma vezető helyen közölte „Kollégáiról jelentett Bodor” című írását. Alcím: „A Diurnus néven ismert közíró bevallotta: rendszeresen beszámolt a Securitatenak”. Ebből egy szó sem igaz. Soha nem „jelentettem kollégáimról”, sem rendszeresen, sem alkalmilag.
A Hetekben, melyben interjúként jelent meg, beleegyezésemmel, monológként megírt szövegem, minden "rám kérdezés” nélkül elmeséltem, hogy a Páskándi Géza tárgyalásán (1957-ben) elhangzott vád – és súlyos ítélet – szépirodalmi írásainak tendenciózus „elemzését” is felhasználta. Ez ellen többen írásban és szóban folyamatosan tiltakoztunk. Hisz irodalmi értelmezéseken a szakemberek néha évszázadokon át vitatkoznak – miért képzelik a Sec tisztjei, hogy illetékesek ilyenekben dönteni? Végül „igazat adtak nekünk”, „ehhez valóban irodalmárok kellenek”, és kettőnket azzal húztak csőbe, hogy akkor most minket kérnek fel az aggályos írások elemzésére. Harmadiknak mellénk adtak egy hölgyet, aki nem volt magyar író, de jól megtanult magyarul és akit nálunk (joggal) megbízhatóbbnak tartották. Ez az állapot igen rövid ideig tartott, de keserves volt.
Egyedüli vigaszunk, hogy V.Z. barátunkat, a most Svédországban élő írót, műfordítót „megmentettük”. S.L. volt vasúti villanyszerelő, akkor vizsgáló tiszt különösen egyik mappáját tartotta roppant gyanúsnak. (A tiszt pechére Z. kézírását azonnal felismertem.) A „gyanús” műhelymappát böngészve világos lett számomra, hogy: versfordítás fázisai.
Ismerősnek is tűnt a szöveg. Hétvégén átnéztem a lehetséges lap- és folyóirat kollekciókat, s kiderült: a „gyanús kézirat”: Geo Bogza román akadémikus Lenin versének fordítása volt. Z.-t mindig szerettem, nagyra becsültem. Később volt szerepem abban, hogy feleségével, T.M.-val és két unokájukkal, román útlevél birtokában, kijuthattak Budapestről Svédországba. Már sikerült a felszállásuk Ferihegyen, amikor kiderült, hogy a svédek csak azt a menekültet fogadják be, aki közli, ki várja őket Stockholmban, svéd állampolgár. Novák Ferenc Tata épp nálunk volt, ő a tanúm. Telefonáltam Stockholmba a Kolozsvárról oda települt Wendt Babának, Ő kiment a röptérre. Tudtam, hogy a gép előbb Koppenhágában száll le. Ott a röptéren hangszórón kerestettem V.Z.-ét, s közöltem vele, amit kellett…
Páskándi védelmében kerültünk kényszerhelyzetbe, ezt igyekeztünk a meggyanúsított írók védelmére kiaknázni, majd amikor egyikük ügyében pórul jártunk, kibujtunk a kelepcéből. Elismerem, hallgatni erről látszólag kényelmesebb lett volna. Ha valaki önként, őszintén elmond valamit, pont úgy viselkednek vele, mintha mások keményen leleplezték volna. Természetesen cseppet sem csodálkozom. Sem a Magyar Nemzeten, sem Seres Lászlón.
Bodor Pál (DIURNUS)
| | |
|
|
|
Naptár |
|
2025. Július
| H | K | S | C | P | S | V | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 |
|
|
| | | |
|
Üzlet |
|
|
| | |
|
Menetrend |
|
|
| | |
|
Telefonkönyv |
|
|
| | |
|
Feliratkozás |
|
|
| | |
|
Postaláda |
|
|
| | |
|
Levelezés |
|
|
| | |
|
Autó |
|
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
