 |
Menü |
|
| |
 |
Praktikus |
|
| |
 |
Hír-lapok |
|
| |
 |
Magyarság |
|
| |
 |
Kultúra |
|
| |
 |
Egyház |
|
| |
 |
Érdekes oldalak |
|
| |
 |
Térkép |
|
| |
 |
Továbi honlapok |
|
| |
 |
pálosszentkút |
|
B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben
(Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.)
P�LOSSZENTK�T
A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa.
Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt.
A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k.
A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed.
A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k.
A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t:
�h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria,
Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga.
�n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g,
M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk...
T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t.
Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga.
Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.
| |
|
|
 |
ÜGYNÖKÜGYEK |
|
Modor Ádám: Ügynökök hálójában
Vasárnapi újság [2001. június 17.] 2005.04.06. 07:18
Zsille Zoltán, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, tehát egykori kollégája írta Krassó György 1991-ben bekövetkezett halálakor: "Ha egy ilyen ember hagy el minket, nem csak az élet lesz szegényebb és sivárabb, meghalnunk is szomorúbb lesz ezután (…) Mert te Gyuri, soha nem engedtél az 56-ból, és bármikor és bármiben, de a magyar ügyben nem ismertél tréfát. Zseniális voltál az okosak között, vakmerő a higgadtak között, álmodozó, romantikus a földhöz ragadtak között, elkötelezett a tárgyilagosak között, nem zabolázható a párt, a pártok fegyelmére kötöttek között, forradalmár a nyugira intő, saját karrierjükön kívül soha még semmit el nem érő reálpolitikusok között." Krassó György 1956. utáni hányattatásáról, az őt üldöző ördögi gépezetről Lakatos Pál interjúját hallják.
Lakatos Pál: Furcsa jubileumra emlékezünk most Modor Ádám történészkutatóval, az egykori szamizdatkiadóval. Húsz éve rendelték el dr. Krassó György ellen a megfigyelést, húsz éve uszították rá az akkori vérebeket, az akkori ügynököcskéket. Ön azt mondja, hogy az ügynökök tevékenysége és az ügynököket mozgatók tevékenysége kergette Krassó Györgyöt a halálba, jutatta el az infarktusokig.
Modor Ádám: Annyi pontosítást tennék, hogy a bizalmas nyomozást rendelték el húsz évvel ezelőtt. Krassó György, akit 1956 őszén-telén őrizetbe vett a rendőrség, és szovjet és magyar kihallgató tisztek hallgatták ki, majd elítélték hosszú börtönbüntetésre, attól a perctől kezdve, ahogy kiszabadult a börtönből, haláláig szinte a szervek látókörében volt, folyamatosan gyűjtötték róla az információt, folyamatosan megfigyelték, a környezetében ez idő alatt is voltak ügynökök, akik jelentettek róla, és úgynevezett figyelő dossziét vezettek róla. Ami változás történt húsz évvel ezelőtt, pontosabban 1981. április 8-án, az az, hogy a BM III/III-as 3.A. alosztálya ezen a napon egy határozatban Krassó Györgyöt bizalmas nyomozás alá vonta.
Lakatos Pál: Ez egy titkos határozat volt, amely a következőképen szól: "Dr. Krassó György széleskörű kül- és belföldi kapcsolatokkal rendelkezik, aktív tagja a belső ellenzéknek. Szerkesztője és terjesztője a Napló című ellenséges szöveggyűjteménynek, támogatója az általuk létrehozott házi egyetemnek és a SZETA szervezetnek. Részt vesz a nyugati szamizdat irodalom terjesztésében, ellenséges anyagok illegális úton történő kijuttatásában." Arra kérem önt, hogy a Lidi személyi dossziét, ami Krassó Györgyre vonatkozik, nyissuk föl!
Modor Ádám: A Történeti Hivatalban található egy 13 dokumentumkötetből álló, több ezer oldalra rúgó irategyüttes, a fedőlapjára Lidi fedőnevű célszemély neve van írva, ez volt a fedőneve dr. Krassó Györgynek. Ebben összegyűjtötték az első 4-5 kötetben a '81-et megelőző olyan információkat, amikről úgy gondolta a titkosrendőrség akkori vezetése, hogy felhasználható Krassó György ellen a '80-as években. Itt visszautalnak a börtönbüntetéseire, illetve teljes kapcsolatrendszerére, ami a BM tudomására jutott. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha egy ember találkozott egy házibulin, ahol jelen volt egy vagy két, vagy több ügynök Krassó Györggyel, és mondjuk hosszabban elbeszélgettek, s politikai témákat is érintettek, akkor az akkori titkosrendőrség ezt a személyt priorálta, a nyilvántartásaiban ellenőrizte, és ennek az ellenőrzésnek a dokumentumait beletették a Lidi személyi dossziéba, mint Krassó György kapcsolatát. És ha úgy ítélte meg a titkosrendőrség, hogy fontos kapcsolat, akkor elképzelhető, hogy elrendelték ennek a személynek - csupán azért, mert Krassó Györggyel kapcsolatba került - a telefonlehallgatását, elrendelték, hogy amennyiben útlevéllel elhagyja az országot, fokozott vámellenőrzést tartsanak nála, nehogy valamilyen anyagot kijuttasson külföldre, illetve leveleit ellenőrizték, felbontották, elolvasták. Bizonyos esetekben erre s vannak dokumentumok a Lidi dossziéban; visszatartották, tehát nem jutott el a levél a feladótól a címzettig.
Lakatos Pál: Legnagyobb bűne volt Krassó Györgynek az, hogy nyíltan vállalta 1956 forradalmiságát, ugyanakkor pedig létrehozta a Magyar Október Kiadót és a kiadón keresztül a Kádár-rendszernek nem tetsző könyvek nyilvánosságra hozatalát tervezte, és sokat közülük nyilvánosságra is hozott.
Modor Ádám: Nagyon érdekes összefüggést találtam a Lidi dossziéban. Alaposan dokumentálta az egykori titkosrendőrség azokat az ellentéteket és feszültségeket, amik Krassó György és az akkor magát demokratikus ellenzéknek tartó társaság között a különböző akciók során és a különböző elképzelések között feszültek. Amit ön elsőként említett, az '56-ra való nyilvános megemlékezés, amit úgy kell elképzelni, hogy nagyobb társaság előtt egy magánlakáson hangzottak el Krassó György szavai, ez 1981. októberében történt. Ebben a társaságban ott vannak az ügynökök, akik részletes jelentést készítenek, hogy mit mondott Krassó György, kik vettek részt az összejövetelen, mennyi ideig tartott. Ez a hétfői szabadegyetem keretében történt. Fő hallgatósága az akkori egyetemi ifjúság köréből került ki, illetve fiatal társadalomtudomány iránt érdeklődő értelmiségiek vettek ezen részt. De a szabadegyetem egyik fő szervezője Szilágyi Sándor elítélte - és erre vannak szintén dokumentumok -, Krassó '56-os megemlékezését csupán azért, hogy vele, mint fő szervezővel nem egyeztette, hogy meg akar emlékezni '56-ról. Többeket behívott a rendőrség azok közül, akik részt vettek ezen a szabadegyetemen, de elsősorban abból a célból, hogy információkat gyűjtsenek, hogy pontosítsák, hogy mi hangzott el 1956-tal kapcsolatban. Krassóra ez olyan következménnyel járt, hogy külföldre nem utazhatott, illetve Lengyelországba kívánt utazni, de Lengyelországba menet a határon az útlevelét elkobozták és bevonták.
Lakatos Pál: Krassó bűnlajstroma folyatódik, hiszen leírták róla, hogy a '70-es évek március 15-ei tüntetéseinek aktív résztvevője volt. 1979-ben aláírója a Csehszlovákiai Charta '77 vezetőjének szabadon bocsátását követelő nyilatkozatnak. Ahogy soroljuk Krassó "bűneit", jönnek azok az emberek, akik figyelik őt: Vadász, Szilárd, Vitéz, Költő, Kárpáti, László. Tudunk ezek közül valakit polgári nevén is megnevezni?
Modor Ádám: A törvény Magyarországon - elég szégyenletes módon - védi az ügynökök személyiségi jogait. Mint történészkutató mégsem kerülhetem meg azt a tényt, hogy mivel a szervek úgy dolgoztak, hogy nem bíztak meg saját ügynökeikben sem, ezért időről időre ellenőriztették más ügynökökkel ügynökeik tevékenységét. Bizony a sors iróniája, hogy a jelentés szövegéből egyértelmien azonosítható, hogy ki volt például az a két ügynök, amelyik egy bizonyos napon, ugyanazon a napon Krassó Györgynél járt, hiszen az ügynökök egymásnak, egymásról sem tudva, hogy ügynökök, bemutatkoztak polgári nevükön. Ezek közül az egyiknek a neve érdemel csak említést, mert ő közszereplő, hiszen több könyve megjelent és író: Lugosi Gyuláról van szó, aki László fedőnéven nem csak Krassó Györgyről, de más szamizdatosokról, valamint a hétfői szabadegyetemről is rendszeresen jelentett.
Lakatos Pál: Ez végül is - hogy a hallgató mindent értsen - úgy történik, hogy felmegy ez a bizonyos László fedőnevű - most már tudjuk: Lugosi Gyula, író - Krassó lakására, és már ott találja a másik, általa nem ismert ügynököt. Bemutatkoznak egymásnak, majd mind a kettő jelent a másikról, hogy ők találkoztak, ez és ez volt Krassó György vendége, és mind a két név szerepel valahol a dossziéban és ön így hozta össze ezt a kettőt, így bukkant rá, hogy ki kicsoda.
Modor Ádám: A jelentést, amit például Krassó Györgyről adtak, azt nem csak Krassó György, mint célszemély dossziéjában fűzték le, hanem minden ügynöknek volt egy úgynevezett M, azaz munkadossziéja és az összes jelentést, amit egy bizonyos ügynök adott, azt ebben az M dossziéban gyűjtötték. Azt gondolom, ha a szerv a tényleges működésére és ennek tényleges hatására a társadalomban akarunk releváns információkat szerezni, és természetesen feldolgozni történészként, akkor megkerülhetetlen, hogy ezeket az M dossziékat is megnyissák a kutatás számára.
Lakatos Pál: Az ügynökök jelentettek a Belügyminisztériumba, a Belügyminisztériumban összesítettek, aztán a kivonatokat illetékes elvtársakhoz küldték el. Ezek között is érdekes néhány nevet fölsorolni, hiszen akik kaptak a Krassó-féle dossziéból, azok között ott van Aczél György neve, Korom Mihályé, Óvári Miklósé és Tétényi Pál akadémikusé.
Modor Ádám: Krassó ügyében ők kapták a jelentéseket, ezek általában Belügyminisztérium fejléccel és az akkor hivatalban lévő belügyminiszter aláírásával lettek felterjesztve. Az erre vonatkozó pártdokumentumokat még nem kutattam, de szándékomban áll továbbfolytatni ezt a kutatást, és elkerülhetetlen, hogy az MSZMP iratai között kutassak, és feltételezhetően ott lehet majd rátalálni azokra az információkra, hogy a begyűjtött besúgói és BM jelentések alapján, milyen konkrét intézkedések születtek Krassó György sorsát illetően. A rendőrségi dossziéból viszont világosan kiderül, hogy mindent elkövetett a szerv 1981 és 85 között, ami az ő hatáskörében megengedett volt, egészen a rendőri felügyeletig, ami a rendőrség hatáskörébe tartozott, kimerítettek. Tehát a Kádár-korszaknak az ellenzéket kezelő politikájáról összefoglalva azt lehet elmondani, hogy kerülte, hogy bírósági per legyen, például ilyen prominens ellenzékek esetében, mint Krassó, viszont maximálisan kimerítette az üldözést, amit rendőri és adminisztratív eszközökkel lehetett egyes személyek ellen véghezvinni.
Lakatos Pál: 1981 és 85 novembere között a BM jogi szakértői szerint Krassó György tevékenysége többször is kimerítette az izgatás tényállását, például azzal is, hogy előszót írt Fónai Jenő Börtönmemoárjához. Aztán 1981 októberében tiltakozó akciót szervezett dr. Pákh Tibor kényszertáplálása és elmegyógyintézetbe zárása ellen. Ezt követően Krassó tartott attól, hogy házkutatás lesz nála és ekkor egy pszichológus siet a segítségére, akit mi V.J. néven ismerünk, ez egy volt elítélt társ, aki aztán a Vitéz nevet kapta az ügynökök között, és ez a Vitéz felajánlja Krassónak azt, hogy mindent mentsen át az ő pincéjébe.
Modor Ádám: Torokszorító érzés volt azt a diadalittas jelentést olvasni, amit a BRFK tartótisztjei írtak alá. A Vitéz fedőnevű ügynök ugyanis óriási fegyvertényt hajtott végre, a kádári titkosrendőrség működésének egyik csúcsát, hogy egy prominens ellenzéki anélkül, hogy gyanakodna arra, hogy ez a személy, akinek a gondjára bízza a legtitkosabb feljegyzéseit, az összes kapcsolatának a címét és telefonszámát, olyan kéziratokat, amik esetleg pótolhatatlanok, fordításainak szövegeit, a Szabad Európa Rádióból felvett adások magnókazettáit, ezeket odaadja ennek a Virág János pszichológusnak, aki elrejti a pincéjében.
Még azon a napon megjelennek nála az iratok alapján - ez azonosítható - a szerv munkatársai, listát készítenek Krassó letett anyagairól, és amivel nem rendelkeznek, titokban, Krassó tudta nélkül, másolatokat készítenek. Majd néhány nap múlva, mikor Krassó úgy érzi, hogy elmúlt a veszély a feje fölül, Virág János visszaadja ezeket az anyagokat. Ha ezt végigolvassuk és végiggondoljuk, tulajdonképpen egy ördögi gépezet munkájával szembesülünk, ahol az áldozat kiszolgáltatja saját magát a gépezet különböző fogaskerekeinek. Pedig hozzá kell tenni, hogy több jelentés is utal arra, hogy Krassó gyanakvó alaptermészeti volt, a börtönben nyílván megtanulta, hogy nem nagyon bízhat senkiben, és az is igaz, hogy Virág Jánosról is később úgy nyilatkozik másoknak, hogy besúgó, de '81-ben még nem volt elég óvatos és nem gyanakodott rá, így a gondjára bízta ezeket a féltve őrzött kincseket.
Olvastam olyan miniszterhelyettesi utasítást, amelyik az ügynökök kitüntetési rendjéről rendelkezik. Magyarul ugyanúgy, ahogy a szocialista hazáért érdemrendet megkapták egyes pufajkások, ugyanúgy mindvégig, a kádárizmus összeomlásáig az egyes ügynökök is kaphattak a tevékenységükért kitüntetést. Nagyon érdekes kutatás lenne véleményem szerint, ha egy fiatal történész, kikerülve mondjuk az egyetemről, egy ilyen témát adna be, hogy kutatni szeretném azokat a dossziékat, ahol ezt az információt tartotta nyilván a szerv, hogy melyik ügynök milyen tevékenységéért, milyen titkos kitüntetést kapott a Kádár rendszerben.
Lakatos Pál: Megszületik a Magyar Népköztársaság belügyminiszter-helyettesének 9/1982-es parancsa: a társadalomra veszélyes, ellenséges személyek kiválasztásáról és ellenőrzéséről. 1989-ben visszavonják ezt a parancsot, de azért érdekes lenne tudni azt, hogy ez alapján a parancs alapján, kik kaptak a jelentésekből, mert hogy közülük ma is aktív politikusok nagyon sokan. Földesi Jenő határőr vezérőrnagy miniszterhelyettes írta alá a 9/1982-es számú parancsot és itt felsorolják azt, hogy kik kapnak ebből a parancsból. Nyilván ugyanazok a személyek, akik aztán a jelentésekből, az összefoglalásokból is kaphatnak.
Modor Ádám: Inkább én azt mondanám, hogy ezek dolgoztak ez alapján a parancs alapján, és ennek az eredményét, tehát a munkájuk eredményét a pártvezetés kapta, tehát KB-titkárok, PB-titkárok, miniszter, miniszterhelyettesek, tehát olyan állami és pártvezetők, hiszen állampártról van szó, sok esetben két funkció is keveredik egy-egy személy esetében, akik lényegében a magyar belpolitikát, a magyar kultúrpolitikát és a magyar külpolitikát irányították abban az időszakban.
Lakatos Pál: Tehát ezt a parancsot miniszterelvtársaknak - idézem -, terjesztették fel, államtitkár elvtársaknak, miniszterhelyetteseknek, nem mondok mindenkit: az ORFK vezetőjének, helyetteseinek, a belbiztonsági osztály vezetőjének, a Rendőrtiszti Főiskola parancsnokának, szóval akiket most én beosztás szerint felsoroltam, azok közül ma nagyon sokan aktív politikusok a magyar életben, és bizony érintettek ezek alapján az ügynöktörvényben is.
Modor Ádám: Igen, feltételezem, hogy ez lehetett az oka annak, hogy Kenedi János 1996-ban publikált Kis állambiztonsági olvasókönyv című munkájában csonkítva szerepelnek az iratok, csak az úgynevezett egykor vezető beosztású rendőrtisztek és csak az úgynevezett közszereplők vannak nevesítve, mind az ügynökök fedőneve el van fedve, mind pedig azoknak a rendőr közreműködőknek csak a rendfokozata van kiszedve, akik végül is közreműködtek - most visszatérve mai beszélgetésünk témájához -, mondjuk Krassó György üldözésében.
A demokratikus ellenzékről • NSZ • 2002. október 4.
•Tamás Gáspár Miklós
Az 1989 előtti pártállami diktatúra demokratikus ellenzékének történetéről számtalan jóhiszemű tévedés és rosszhiszemű hazugság van forgalomban – egészen a sokunk életének lényegét jelentő mozgalom puszta létezésének letagadásáig. |
Az önkéntes amnézia és a tudatos rágalom oka: a hatalomért jelenleg viaskodó politikai csoportok legitimációs szükséglete és a vele kapcsolatos történelmi mondaköltészet.
A Medgyessy-ügy kipattanása óta a szociálliberális (baloldali, balközép, balliberális) publicisztika elemi érdeke, hogy bebizonyítsa: az állampárti diktatúrával szembeni politikai és intellektuális ellenállás részben lehetetlen volt, részben értelmetlen (az előbbi azért, mert diktatúra volt, az utóbbi azért, mert nem volt diktatúra – a szoclib közírók képesek ezt a két véleményt egyszerre hangoztatni, ami csodálatra méltó). A jobboldal, amely magának óhajtaná lefoglalni a korábbi rendszerrel való szembeszegülés teljes érdemét, kényelmetlennek találja, hogy számára ellenszenves emberek tették azt, amit a jobboldal elvileg nagyra becsül.
Ebben az összefüggésben írhatnak a lapok – uniszónó és ismételten – arról, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt "a demokratikus ellenzék egyik része” megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. Ez nem igaz.
A demokratikus ellenzék nem vett, nem vehetett részt az MDF 1987-i megalapításában. Ez teljesen természetes, az idevágó régi összeesküvés-elméletek butaságok. Illegális, ám nyílt sisakos mozgalom nem vehet részt legális mozgalom alapításában. Még ha szerette is volna az MDF alapítóinak némelyike, hogy köztük legyünk, jelenlétünk reménytelenül kompromittálta volna az ő ígéretes és pozitív kezdeményezésüket.
A demokratikus ellenzék – némi megbántottsággal – üdvözölte az MDF megalakulását, ebben a pártállami rendszer bomlásának, a társadalom politikai differenciálódásának értékes jelét látta, a megjósolható nézeteltérések ellenére.
Lezsák Sándor mondta akkoriban, hogy az MDF ???sem kormánypárt, sem ellenzék”, az alapító összejövetelen megjelent volt Pozsgay Imre, az uralmon volt kommunista párt egyik vezetője, az MDF akkori fő szócsöve pedig az MSZMP tagja volt (már nem sokáig). Én ebben a legalista-reformista taktikában akkor se láttam semmi rosszat, ma se látok. (Azt se feledjük, hogy akkor az MDF nem volt tagsággal rendelkező szervezet – hiszen ez törvénysértő lett volna! –, hanem laza konferenciasorozat.) Egyébként: ma sokan elfelejtik, hogy a demokratikus ellenzék az MDF segítségével került az első nyilvánosságba – én pl. az MDF Jurta színházi rendezvényein szólhattam először nagyobb nyilvánossághoz, az első legálisan megjelent politikai írásomat a Hitel közölte. A különbség a radikális és a mérsékelt taktika között volt. A nyolcvanas évek végén nyilván közelebb állt hozzám Csoóri Sándor és Csurka István, mint Vitányi Iván és Krausz Tamás. De ebből nem következik, hogy lett volna ???egységes ellenzék”, amelyből mintegy kiszakadt az MDF. Az MDF–SZDSZ konfliktust nem lehet visszavetíteni a nyolcvanas évek végére. És ezt nem azért mondom, hogy lebecsüljem ???a nemzeti reformerek” szerepét és érdemeit; az MDF történelmi jelentőségét többször – írásban – méltatattam már, egyébként éles bírálatokat kiváltva. Az MDF sokakkal (az SZDSZ-szel, a Fidesszel, a Ligával stb.) együtt az új demokratikus köztársaság társalapítója – de a demokratikus ellenzék nem ők voltak. Ami természetesen nem baj.
Másrészt az SZDSZ és a demokratikus ellenzék összefüggése sem olyan egyértelmű ma már. Köztudomású – vagy annak kellene lennie –, hogy az SZDSZ-t többek között, de elsősorban a demokratikus ellenzék vezető részvevői alapították, de számos ellenzéki már akkor távol maradt, vagy más szervezetet hozott létre, mint a néhai Krassó György a Magyar Október Pártot.
De ha ma körülnézünk, azt látjuk, hogy a régi demokratikus ellenzék olyan fontos szereplőinek, mint Bence György, Nagy Bálint, Miklóssy Endre, Orosz István, Gadó György, a néhai Mikes Tamás, Szalai Pál, Keszthelyi Zsolt, Talata József, Nagy Jenő, Molnár Tamás ("Inconnu”), Modor Ádám, Zsille Zoltán, Balajthy Anna stb. stb., semmi közük az SZDSZ-hez. Mások, akiknek volt hozzá több-kevesebb közük, eltávolodtak vagy kiléptek, mint Csalog Zsolt, Petri György, Havas Gábor, Szilágyi Sándor, Kenedi János, Kis János vagy e sorok írója. Természetesen sok fontos ember (Demszky, Magyar, Haraszti, Rajk stb.) a magyar liberális párt aktív és befolyásos tagja.
De egykori összejöveteleink részvevői ma többnyire pártokon kívüliek; elég sokan bukkannak föl közülük a radikális jobboldalon. Molnár Tamás ("Inconnu”), a Magyar Nemzet és a Nemzetőr vehemens cikkírója épp akkora jogot formálhat a magyarországi demokratikus ellenzék hagyatékára, mint Demszky vagy Kis. Az egykori ellenzéknek már nincs közvetlen relevanciája a mai politikai fejlemények tekintetében, ami világosan mutatja, hogy már történelem.
Tudok róla, hogy a történelmet szokás politikai-taktikai célokra használni. De mindig voltak olyanok is, akik ezt nem hagyták.
A régi demokratikus ellenzék egykori részvevői ma nem sok dologban értenek egyet. De az valamennyiünket egyformán idegesít, hogy ennyit hazudoznak a fiatalságunkról, amelyet a diktatúra tett tönkre, s amelyet a diktatúra elleni – ilyen meg olyan meg amolyan – küzdelem tett mégis széppé és élvezetessé. |
| |
|
|
 |
Naptár |
|
2025. Augusztus
H | K | S | C | P | S | V | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 |
|
| | |
 |
Üzlet |
|
| |
 |
Menetrend |
|
| |
 |
Telefonkönyv |
|
| |
 |
Feliratkozás |
|
| |
 |
Postaláda |
|
| |
 |
Levelezés |
|
| |
 |
Autó |
|
| |
|
|