Buda Géza honlapja
Buda Géza honlapja
Menü
 
Praktikus
 
Hír-lapok
 
Magyarság
 
Kultúra
 
Egyház
 
Érdekes oldalak
 
Térkép
 
Továbi honlapok
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika
Indulás: 2004-09-13
 
pálosszentkút
B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben (Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.) P�LOSSZENTK�T A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa. Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt. A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k. A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed. A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k. A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t: �h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria, Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga. �n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g, M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk... T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t. Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga. Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.
 
ÜGYNÖKÜGYEK
ÜGYNÖKÜGYEK : Latinovits Zoltán emléke - A nemzet legnagyobb színésze

Latinovits Zoltán emléke - A nemzet legnagyobb színésze

  2005.04.06. 07:07

A Latinovits Zoltán-botrány meglepő fordulat a magyar kultúra történetében. A részletek ugyan egyszerűek: a legnagyobb hatalmú színházi kritikusról, aki annak idején határozottan gonosznak mondható kritikáival Latinovits Zoltán életét az utolsó percekben is megkeserítette, most kiderül, hogy besúgó volt, és Latinovits Zoltánról jelentett.

Félreértés ne essék, eszünk ágában sincs afelett örvendezni, hogy valakiről, akit sok ember tisztelt, kiderül, hogy besúgó, a történetnek ilyen vonzata kicsit sem érdekel minket. Minket elsősorban az a kérdés izgat, hogy ki az, kicsoda, miféle ember az, aki Latinovits Zoltánt annak idején lehúzta? Ízlések és pofonok, világos, mi magunk is kritikusok vagyunk, és abszolút megtanultuk tisztelni mások véleményét, még ha az a miénktől különböző is. Ami miatt az egykori gonosz kritika és a mostani lelepleződés különösen drámai hatású, az valami egészen más, valami sokkal mélyebb, hiszen volt egy csomó ember, aki besúgó volt, mint MGP, és volt egy csomó ember, aki ugyancsak MGP-hez hasonlóan nem értett rendesen ahhoz, amit csinált. A különleges drámai hatáshoz valószínűleg még az a tény sem volna önmagában elegendő, hogy MGP egy személyben testesíti meg e két karaktert.

Ami MGP lebukásában nagy horderejű, az valami olyasmi, mint a háborús bűnök. Mert gondoljunk bele, Latinovits Zoltán, a nemzet legnagyobb színésze, korhű kifejezéssel élve, egy valódi zseni, illetve "a zseni", hosszú pszichés és fizikai természetű betegeskedés után ismét feljön Pestre, és ismét játszani kezd. És akkor a kritikus-óriás, akinek tollvonásai színészi karrierek sorsáról döntöttek, kíméletlenül lehúzza Latinovits alakítását. Nem győzte részletezni, hogy Latinovits művészileg mennyire nem nyújtott megfelelő színvonalat. És hol máshol lehetne fájóbb sebet ejteni egy zseniális művészen, ha nem ezen a ponton? Ez nyilvánvalóan sokkal rosszabbul eshetett a művész-zseninek, mintha azt mondták volna, hogy politikailag vétett a rendszer ellen.

Az egy dolog, hogy valakinek a művészi teljesítményéről negatív módon nyilatkozik egy kritikus, az azonban, hogy MGP ilyen kíméletlen részletességgel és ennyire módszeresen igyekezett porrá kritizálni egy ártatlan egyszereplős darabot, valósággal érthetetlen. Mármint érthetetlen volt egészen addig, amíg azt hihettük, hogy MGP a művészet, a színjátszás, a színház oldalán áll. Most azonban, hogy kiderült, hogy személyiségének meghatározó része besúgó volt, ugyanez a helyzet egészen más fényben mutatkozik meg. Hiszen, ha ő az elnyomó rendszer oldalán állt, semmilyen joga nem volt, hogy a művészet mezején egyáltalán megvesse bakancsos lábait. Művészetről, színházról csak az írhat, aki szereti, sőt imádja, aki azért él, a színházért, a művészetért. Csak ilyen alapon fordulhat elő, hogy mind a nézők, mind a művészek, mind pedig a szerkesztők megbíznak benne olyan szinten, hogy olvassák, amiket ír. Így, hogy kiderült, MGP az elnyomók cinkosa volt, egyben az is kiderült, hogy mindaz, amit írt és mondott, semmilyen tekintetben nem volt érdemes arra, hogy az emberek olvassák, és komolyan vegyék. Mert nem mindegy, hogy ki az, aki mondja azt, amit mond.

Hazánkban a rendszerváltás varázslatos mértékű toleranciával zajlott le, az emberek többször is bebizonyították, hogy semmilyen tekintetben nem éhesek semmiféle bosszúra. Anélkül, hogy különösebben belemennénk, az emberek szemmel láthatóan a megbocsátás hívei az egykori elnyomó rendszerrel, a kommunizmussal kapcsolatban. Mindenki hajlamos úgy tekinteni, hogy akik akkoriban pozícióban voltak, a rendszernek nem működtetői, hanem csak passzív, tehetetlen fogaskerekei voltak. Gondoljunk bele, minden pozitív vagy negatív felhang nélkül, az egykori MSZMP utódpártja ma is a második legnagyobb magyar párt, a Népszabadság, amely akkoriban "is" működött, ma is a legnagyobb példányszámú magyar napilap. Miről szólnak ezek a tények, ha nem arról, hogy a magyarok abszolúte elegáns módon hajlamosak a toleranciára, s annál is inkább a megbocsátásra?

MGP tettében a legmegdöbbentőbb tényező éppen az, hogy semmiféle mentség nincs rá, a mai, abszolút toleráns fejünkkel sem, még a legmeredekebb ügyvédi logikával keresve sem találnánk indokot arra, hogy tettét elnézzük, illetve hogy tettét bármilyen szinten bocsánatosnak nevezzük. Csak ha ebbe belegondoltunk, akkor szembesülünk az MGP-botrány valódi töltetével.

És itt ugye nemcsak arról van szó, hogy folyamatosan besúgta Latinovitsot, hanem arról is, hogy azt a bizonyos kritikát megírta róla? Ha csak egy szegény elvtárs lett volna, aki a feletteseinek elmondja, amit lát, azt csupán egy alávaló tettként könyvelnénk el.

MGP azonban ezen túlmenően benyomult abba a világba, amiben Latinovits volt a király, és ott, ezen a világon belül nevezte Latinovitsot senkinek, és próbálta meg letaszítani a trónjáról. Ez egy olyan bestiális gonosztett, amelyet valószínűleg egyedül Latinovits Zoltánnak lenne joga megbocsájtani.

Megrázó történet, ugyanakkor van némi szépsége is, hiszen egy nagy művész majd 3 évtized távolából visszavág nemtelen támadójának, s teszi mindezt (sajnos) anélkül, hogy egyetlen szót is szólna, egyetlen mozdulatot is tenne. Akkor úgy tűnhetett, hogy Latinovits a földön van, képletes értelemben (elnézést a ronda kifejezésért) bele lehet rúgni, anélkül, hogy Latinovitson kívül bárki észrevenné, anélkül, hogy ennek bármi következménye is lenne. Most azonban kiderült, hogy az egykori nemtelen támadó a színházhoz, a művészethez, az emberekhez méltatlan személy volt, s ilyenformán amit mondott, azt egy senki mondta. MGP egykor azt hihette, hogy most jól tönkretette a zseniális színészt, ehelyett azonban az történt, illetve történik most, hogy ő maga lehetetlenül el, mint színházi ember, az ő életműve foszlik egyetlen másodperc alatt (a tények tükrében) semmivé. 
Azt hihette, hogy a kommunizmus, akkori nevén szocializmus, a rendszer, amely őt a magasba emelte, amely szabad mozgást biztosított a számára a színház világában is, örökké fog tartani, s ezzel Magyarország és a magyar színház ellen fogadott. Megértjük azokat a szegény embereket, akik egyszerűen nem tudták elhinni, hogy a kommunizmusnak valaha vége lesz hazánkban, de azokat, akik arra fogadtak, hogy sosem lesz vége, akik ennek az információnak a biztos tudatában, egy áthangolt lelkiismerettel élték előnyökben gazdag életüket, azokat nem. MGP szembeszállt Latinovitssal, úgy, hogy az államhatalom közben az ő oldalán, MGP oldalán állt, és úgy, hogy ezt az "előnyt" célja érdekében be is vetette.
A Népszabadság főszerkesztője az Index-nek (amelynek média fórumán az egész ügy elős
zör kapott nyilvánosságot) egyebek közt azt nyilatkozta, hogy az ügynöktörvény hiányosságainak tudható be, hogy ma is "bármikor bárkiről" előkerülhet egy akta, szerintünk azonban csak azokról, akik csináltak is valamit. Bizony.
MGP mostantól megmarad Luzsnyánszky-nak, és színházat valószínűleg csak videóról fog látni (mi legalábbis nem engednénk be a saját színházunkba azt, aki Latinovitsot többször is ennyire alattomosan megtámadta). A színészek társadalma pedig innentől nem is kell, hogy bármiféle bosszún törje a fejét, ehelyett ebből az alkalomból emelhetnek például egy szobrot Latinovits tiszteletére, "a nemzet legnagyobb színésze" címmel, Luzsnyánszky, alias MGP pedig mehet nyugodtan a jól megérdemelt történelmi és művészeti süllyesztőbe.

 
Pontos idő
 
Naptár
2025. Augusztus
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Üzlet
 
Menetrend
 
Telefonkönyv
 
Feliratkozás
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Postaláda
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Levelezés
 
Autó
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.