Buda Géza honlapja

AJÁNLOM AZ OLDALT

Menü

Praktikus

Hír-lapok

Magyarság

Kultúra

Egyház

Érdekes oldalak

Térkép

Továbi honlapok

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

	Statisztika
Indulás: 2004-09-13

	pálosszentkút
B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben (Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.) P�LOSSZENTK�T A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa. Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt. A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k. A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed. A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k. A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t: �h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria, Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga. �n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g, M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk... T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t. Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga. Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.

NYITÓLAP

NYITÓLAP : Könyvek a Hírös Városról

Könyvek a Hírös Városról

2004.09.22. 09:30

Kecskemét és a kiskunsági puszták Ára: 1500 Ft

A közelmúltban jelent meg Kecskemét legújabb reprezentatív fotóalbuma, mely új szemszögből ragadja meg a város és a puszták hangulatát. A kötet felvonultatja Kecskemét városának múltból átörökített, és újonnan teremtett értékeit, építészeti, gazdasági, kulturális kincseit. A kiadvány a magyaron kívül német és angol nyelvű városismertetőt és képaláírásokat is tartalmaz.

Székelyné Kőrös Ilona: Kecskeméti évszázadok

Ára: 580 Ft

című az utóbbi évek legsikeresebb helytörténeti kötete ismét megjelent a Kecskeméti Lapok Kft. gondozásában. A tartalmas, ízléses kiállítású, régi kecskeméti fotókkal illusztrált könyv hűen és közérthetően tartalmazza városunk több évszázados történetét. A könyv az évek folyamán a helytörténeti oktatás nélkülözhetetlen, hiánypótló műve lett.

Székelyné Kőrösi Ilona: A kecskeméti Kossuth szobor története

Ára: 1000 Ft

A lelkiismeretes kutató legújabb munkája A kecskeméti Kossuth szobor története több mint a régmúlt dokumentumainak összegzése. Korrajz, egy jelkép egy szimbólum megszületésének idejéből, melyben megcsillan a független és boldog jövő reménye. Telcs Ede Kossuth Lajos 1906. július 1-jén felavatott szobra városunk egyik jelképévé vált. A szerző a szobor születésének történetét a maga komplexitásában dolgozza fel, az előzmények felelevenítésével együtt.

Székelyné Kőrös Ilona: Hírös Hetek Kecskeméten

Ára: 1300 Ft

Ezzel a címmel jelent meg az idei Hírös Hét Fesztiválra Székelyné Kőrösi Ilona könyve a Kecskeméti Lapok Kft. kiadásában, amely az immár hagyományosnak tekinthető kecskeméti rendezvény eredetét és közel hét évtizedes történetét mutatja be.
1934 júliusában rendezték meg az első Hírös Hetet, amelynek kilenc napig tartó látványos idegenforgalmi és kulturális eseménysorozatával Kecskemét jelképesen kitárta kapuit Magyarország és Európa felé. A szervezők célja a bemutatkozás, az idegenforgalom megszervezése és új piacok szerzése volt a kecskeméti termékek számára. A gyümölcstermesztési-, szőlészeti-borászati-, valamint ipari kiállítások és szakmai konferenciák mellett felsorakoztattak mindent, amire a korabeli Kecskemét büszke lehetett. Történelmi okai voltak, hogy hosszú ideig nem került megrendezésre, majd később, megváltozott körülmények között, szerényebb formában jelent meg újra. Ma ismét van Kecskeméten Hírös Hét, amely élteti a tradíciókat és maga is új hagyományokat teremt.

Két folyó között Bács-Kiskun

Ára: 2500 Ft, tíz darab vásárlása esetén 2000 Ft/db

Kiadónk gazdag kínálatából szeretném figyelmébe ajánlani egyik népszerű, nagyméretű keménytáblás fotóalbumunkat, mely reprezentatív ajándék lehet üzleti partnereinek, külföldi vendégeknek, konferenciák résztvevőinek is.
A Két folyó között Bács-Kiskun című gyönyörű kötet csaknem 250 színes felvétellel bemutatja Bács-Kiskun megye természeti kincseit, kultúráját, az itt élő emberek életét. A kiadvány a magyaron kívül külön német és angol nyelven is megrendelhető.

Heltai Nándor: Kecskemét útikönyv

Ára: 1200 Ft

Kecskemét város útikönyve bőséggel közöl információkat városnéző programok összeállításához, történelmi hátérrel mutatja be a megyeszékhely számos nevezetességét. Az olvasó e 450 ezer szavas, csaknem félszáz rajzot, fényképet tartalmazó kötetből megismerkedhet a Petőfi óta hírösségeit megszaporító várossal. A könyv szerzője az elmúlt negyed évszázadban, mint hírlapíró, jó ügyek szövetségeseként, városszépítőként a hagyományok védelmezőjeként, kutatóként tanulmányok, könyvek írójaként hozzájárult a város alaposabb megismeréséhez, a megyeszékhely arculatának formálódásához. A szerző és a kiadó szeretné hinni, hogy Kecskemét könyvből tájékozódó turisták sokkal többet és élményesebben látnak a városból, mint e nélkül. A helybéliek pedig még inkább otthon érzik magukat elolvasása, időnkénti fellapozása után.

Heltai Nándor: Mit üzen az öreg kőtemplom?

Ára: 1000 Ft

Heltai Nándor legújabb Szent Miklós templomról írt kötetét haszonnal forgathatja minden kecskeméti, vagy máshol élő ember, mert történelmünk több nevezetes személyisége került kapcsolatba az öreg kőtemplommal. Mindenkit lelkesíthetnek a könyvben felidézett küzdelmek, melyeknek köszönhetően e város évszázados idegen elnyomás alatt is megőrizte keresztény hitét és magyarságát. A kötet emléket állít a fáradhatatlan építőknek, az új oltárokért áldozatokat vállalóknak és nem utolsósorban a jólelkű adományozóknak.

Heltai Nándor

Heltai Nándor:

„… És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók”

Ára: 1600 Ft

Heltai Nándor a közelmúltban megjelent kötetében a Kecskeméten rendezett 19 népzenei találkozó krónikáját, annak résztvevőit ismerheti meg az olvasó. A könyv gazdag dokumentumanyaggal, az előadók, szakemberek élménybeszámolóival izgalmas szellemi körképet ad az ország, a megye, a város kulturális helyzetéről, a népzene szerepéről.

Sebestyén Márta a kötet bemutatóján, 2003. december 17., Kecskemét, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Jósa Iván: Sej, besoroztak… I.

Ára: 1000 Ft

„Ezek a katonadalok a magyar katona élete, vitézsége, hazaszeretete, érzelmi és szellemi világa, az otthonért, a kedvesért, a hazáért való aggódásának bizonyítékai. Gyűjteni, őrizni és továbbadni nemzedékről- nemzedékre e dalokat, iskolai énekkarban, vagy kórusban dalolva, esetleg hangszeres kísérettel vagy hangszeren külön is, az egyik legszebb emberi kötelességünk.”– írja a könyv utószavában dr. Jósa Iván.

Orosz László-Füzi László : Kecskemét irodalomtörténete

Ára: 1500 Ft

Orosz László a kezdetektől a két világháború közötti időszakig dolgozta fel a város irodalomtörténetét: „Kecskemét nem tartozik az irodalom történetében kiemelkedő szerepű városok közé. Irodalmi hagyományai mégis számottevők. A reformáció kora óta folyamatosan éltek, alkottak itt olyan írók, akik hozzájárultak a magyar irodalmi műveltség gyarapításához. Történetet kívánok írni, nem írók és művek puszta fölsorolása a célom. Arra törekszem, hogy a város irodalmi műveltségét történelmébe illesztve mutassam be.” Füzi László Kecskemét irodalmi életében 1945-1969 közötti időszakban kutatta a hagyományok továbbélését és a megújulás keresését: „Kecskemét irodalmi öröksége vagy éppenséggel irodalmi jelene kapcsán magam leginkább azt tartom fontosnak, hogy azokról essen szó, akik itt éltek vagy élnek, s a munkáikat itt hozták létre, a legfontosabbnak azonban a „kecskeméti irodalmi tudat” létének tisztázását gondolom.”

Varga Mihály: Dr. Orosz László élete és munkássága

Ára: 1000 Ft

Varga Mihály kötete Orosz László irodalomtörténész életútját, pályaképének megrajzolását tartalmazza. A Szolnok megyéből és a messzi Beregszászról indult tudós tanár előkészítő és termékenyítő budapesti évek után Kecskeméten végleg gyökeret vert „a hely szellemének továbbfejlesztője”. A szerző időnként elfogultsággal ír az általa jól ismert és nagyra becsült irodalmárról és „Katona József leghívebb íródeákjának” nevezi.

Kodály-dallamok Kecskemétről (CD)

Ára: 2000 Ft

„Akiben Van tehetség, köteles azt művelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud. Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki azt minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az emberiség jótevője.” (Kodály Zoltán) Kecskemét méltán büszke szülöttére, meghajol a művész munkássága előtt és igyekszik ápolni, közkinccsé tenni Kodály Zoltán szellemi örökségét. Ennek jegyében készült el a Kodály-dallamok Kecskemétről című CD, amelyen ismert Kodály művek csendülnek fel a régió tehetségeinek előadásában.

A képíró bölcs, Tóth Menyhért. A sámánfestő. Tóth Menyhért-emlékek Miskén. A feketétől a fehérig. Tóth Menyhért zarándokútja.

(Összeáll. Pap Gábor, Turai G. Emil.) Debrecen 1995, Sztélé, 230 p., ill.

Tóth_Menyhért_képeiből>>>